A 2018.évi adótörvény módosítások legfontosabb pontjait.

Szociális hozzájárulási adó

A járulékcsökkentési program folytatódik. Mint ismert, 2017. január 1-jétől a foglalkoztatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra változott, 2018. január 1-től pedig további csökkentés következik. Az ígért 20 százalék helyett még alacsonyabb szintre, 19,5 százalékra csökken majd a közteher szintje. A társaságokat terhelő bérköltség tehát – elvileg – tovább mérséklődhet.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezzel ellentétes irányba hat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelése. Másrészt a munkáltatónak továbbra is számolnia kell a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással.

• Minimálbér (bruttó):                       138 000 Ft/hó
• Garantált bérminimum (bruttó):    180 500 Ft/hó

Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklőd.

Az eho változása értelemszerűen kihat egyes cafeteria-juttatások után fizetendő közterhekre is: az egyes meghatározott juttatások esetében az adóterhelés 43,66 százalék helyett 40,71 százalék lehet.

Személyi jövedelemadó

A legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Korábban legalább 7-800 ezer dolgozó bevallása ezzel a módszerrel készült. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít bevallási tervezetet, első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan. A magánszemély ezt a tervezetet kiegészítheti vagy adóhatósági közreműködés nélkül nyújthat be szja-bevallást.

A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

Két melléklettel bővül a Szja tv., az egyik (7. számú) melléklet a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait tartalmazza, míg a másik (8. számú) melléklet az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjéről rendelkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedhet, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehet.

Új adóeljárási törvények

Korábbi hírleveleinkben (2017/18, 2017/20) már beszámoltunk arról, hogy milyen újdonságokat tartogat az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), az adóeljárási rendtartás (Air.) és az adó végrehajtási törvény (Avt.) tervezete.

Az elfogadott szövegek azonban a korábban megismert szöveghez képest több ponton eltérést mutatnak, az alábbiakban ezeket foglaltuk össze:

• A tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe.
• Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi.
• A törvény rendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről.
• A jogszabály felsorolja azon adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot: (1) havi adó-és járulékbevallás benyújtására köteles, (2) az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, (3) az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy (4) az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
• A csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó.
• Az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban –úgy tűnik – nem fog vonatkozni.
• A korábbi Art-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A végleges szöveg azonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat-és változás bejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor, vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán).
• Visszakerült -helyesen -a szövegbe az adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, mely alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;
• A korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad.
• Nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez főszabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok függ össze.
• Egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés.
• A tervezethez képest újdonság, hogy az adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfa-összesítő nyilatkozat, vagy a havi adó-és járulék bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül, az adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.
• Teljesen új intézmény lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapon erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató szerint járt el.Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni.
• 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát.
• Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót -egymással összefüggő módon -érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja. Ezáltal a NAV arra ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel.
• Az átmeneti szabályok értelmében az új Art és Air rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadóak a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.

Eva

Az eva alanyok 2018. július 1-jetől – az áfa alanyokhoz hasonlóan – szintén kötelezettek lesznek a valós idejű adatszolgáltatásra a számlakibocsátások tekintetében.

Társasági adó

Az ún. adófelajánlás intézményéhez kapcsolódó új szabály szerint az adó, adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés késedelmesen történő teljesítése nem feltétlenül jár a felajánlás (és az az után járó jóváírás) lehetőségének elvesztésével. Ha a késedelem csekély mértékű, az adózó külön kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság ezt elfogadja, a felajánlott összeghez a kedvezményezett mégis hozzájuthat és az adózó pedig jogosult lehet az adott összeg utáni jóváírásra.

Egy külön módosító törvény alapján a fejlesztési adókedvezmény a jövőben két új jogcímen is igénybe vehető lesz:

• jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás és
• a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén.

Mindkét esetben feltétel, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítsa meg a Közép-magyarországi régió támogatható településein, és az termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak, vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön. Feltétel továbbá a Kormány határozatban foglalt jóváhagyása, melyhez viszont az Európai Bizottság engedélye is szükséges. A kedvezmény ráadásul létszám bővítésre, vagy bérköltség-növelésre vonatkozó vállaláshoz is kötött.

Transzferár

2018-tól a szokásos piaci ár-megállapítási eljárás (APA) szabályai is módosulnak. Egyrészt könnyítés az, hogy a kérelmeket elektronikus úton kell beadni a jövőben. Másrészt az adóhatósággal való első kapcsolatfelvétel, amikor a kérelem beadása előtti anonim egyeztetésre van lehetőség, a jövőben alkalmanként 500.000 forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésével fog járni. Mivel a többi díjtétel nem változik, javasoljuk, hogy a potenciális kérelmezők az előzetes egyeztetési időpontjaikat még a 2017-es évre foglalják le az adóhatóságnál.

Itt jegyezzük meg, hogy a transzferár-dokumentáció részletes szabályait új rendelet tartalmazza (a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet).

Általános forgalmi adó

Az elfogadott csomagok áfa szempontból nem tartogatnak sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is. A számlatömbből kiállított számlákról ugyancsak adatot kell majd szolgáltatni, ami manuális feltöltést jelent egy megadott NAV weboldalra.

2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.

Az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

Kata és kiva

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik: a főállású katások havi 50 000 forintos (választásuk esetén 75 000 forintos) fizetési kötelezettségről beszélünk. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke az idei 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.

Íme a főbb változások 2016/01/01-től

• MINIMÁLBÉR:    111 000 Ft /hó
• GARANTÁLT BÉRMINIMUM:   129 000 Ft /hó

A személyi jövedelemadó 16%-ról 15%-ra csökken, és a kétgyermekesek is nagyobb családi kedvezményre számíthatnak. Ezentúl nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása és 2017-től megszűnik a „söralátétként” aposztrofált adónyilatkozat. Új adózási kategóriákat vezet be a jogalkotó: a megbízható, valamint a kockázatosnak minősített adózók csoportját. Míg az előbbiek számos kedvezményt élvezhetnek, a kockázatosnak nyilvánított adózók esetében szigorított szabályok lesznek érvényesek.

Az adóeljárással kapcsolatos módosítások közül érdemes kiemelni az adóregisztrációs eljárás szabályainak szigorítását. A társasági adó terén fontos változások várhatóak: bevezetik a növekedési adóhitel konstrukciót, amely a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztásának lehetőségét jelenti. Kiemelt téma továbbá az IFRS-átállás adózásra gyakorolt hatása is.

A helyi iparűzési adó tekintetében eszközölt változások főként a K+F kezdeményezéseket próbálják támogatni adókedvezményekkel. Fontos kiemelni továbbá a gépjárműadót érintő változásokat: a jövőben minden környezetkímélő gépjármű üzemeltetése mentesül a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól. A pénzügyi szervezetek adózását illetően fontos változás, hogy 2016-tól a pénzintézetek ezentúl adókedvezményt kaphatnak a kihelyezett vállalkozói kölcsönök növekedése esetén.

Egyéb változások is várhatóak

Emellett a kivetett különadó mértéke és alapja is csökkenni fog. Áfaváltozások is lesznek: korlátozásra kerül az áfa levonási jog folyó bevallásban történő érvényesíthetősége, és hatályba lép az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját érintő módosítás. 2016-tól hatályba lép az Uniós Vámkódex, amely nagyban átalakítja az eddig érvényben lévő uniós vámjogi szabályozást.

Az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek legfontosabb rendelkezéseit viszgáltuk meg közelebbről.

A munkát terhelő közterhek változásai

Az élőmunkát terhelő adó- és járulékszabályok változásain évről évre tetten érhető a Kormány azon szándéka, hogy csökkenjenek az adózók fizetési- és különösen az adminisztrációs terhei. A szóban forgó javaslat elfogadása egy újabb nagy lépés a kitűzött cél felé.

Bevallási nyilatkozat 2016-tól

A jövő évtől újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket a lehető legegyszerűbben teljesítsék. Ezt az új lehetőséget bevallási nyilatkozatnak hívják. Ezzel az opcióval csak azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.). A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adómegállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között.

Adóbevallási tervezet 2017-től

A bevallási nyilatkozaton túl újabb alternatívával bővül a paletta, amikor az adóbevallás teljesítésének lehetséges módjairól beszélünk. Ez az új elem az adóbevallási tervezet, amely ellentétben a bevallási nyilatkozattal, nem 2016-tól, hanem csak 2017-től válik elérhetővé, de csak az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek számára. Azaz, ha egy magánszemély 2017-ben munkáltatói adómegállapítást nem kér vagy azt a munkáltató nem vállalja, illetve ha nem tesz bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóságnak el kell majd készítenie az adóévre vonatkozó adóbevallási tervezetet. A tervezetet az adóhatóság azon kontrolladatok alapján készíti majd el, amelyeket a magánszemélynek kifizetéseket teljesítő személyek (pl.: magyar munkáltató, osztalékot kifizető magyar társaság) jelentenek a hatóságnak. A tervezetet az adóhatóság a magánszemély Ügyfélkapuján keresztül, elektronikus úton küldi meg, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, azt a magánszemély javíthatja vagy ki is egészítheti.

Egyszerűsített bevallás és a „söralátét” megszüntetése

A korábbiakban említett két új eszköz az adóbevallás teljesítéséhez azt is eredményezi, hogy a már meglévő lehetőségek közül néhány gyakorlatilag értelmét veszti. A jogalkotó is felismerte ezt, így az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, valamint a „söralátétként” aposztrofált adónyilatkozat utoljára a 2015. adóévre vonatkozóan vehető igénybe.

200 ezer forintig jár a részletfizetés

Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége volt, eddig is automatikusan kérhette a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Erre eddig 150 ezer Ft összeghatárig volt lehetőség, 2016-tól azonban az összeg 200 ezer Ft-ra emelkedik. Továbbá a jövőben nem csak személyi jövedelemadóra, hanem az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni az engedélymentes részletfizetést, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.

A jelentéktelen késedelmi pótlékot nem kell megfizetni

Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő. Ez jelentős adminisztrációs csökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlék összegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól.

Nem bírságolható a bevallás késedelmes benyújtása

Gyökeresen új szabály, hogy az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben.

Ehelyett a határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Ez a változás a gyakorlatban leginkább a késedelmesen benyújtott éves bevallásban ragadható meg. Ha például idén valaki május 20-áig elmulasztotta benyújtani az éves bevallását és a késedelmét egyáltalán nem vagy sikertelenül mentette ki, akkor az adóhatóságnak joga volt automatikusan szankcionálni a magánszemélyt legfeljebb 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal. Ezt a jogát gyakorolhatta az adóhatóság például már akkor is, ha a bevallás benyújtásával csak néhány napot késlekedtek.

Nem lesz helye az új, kedvező szabály alkalmazásának, ha az adózó az áfa körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.

A jelentéktelen adókülönbözetet nem kell megfizetni

A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván. Következésképpen, ha a magánszemélynek az éves adóbevallása olyan egyenleget mutat, miszerint fizetnie kell még 800 forintot az adóhatóság felé, akkor azt igazából nem is kell elutalnia és azzal sem kell számolnia, hogy az adóhatóság ezen összegre igényt tartana a jövőben.

A fentieken túlmenően szeretnénk felhívni a figyelmet olyan – az adózók többségét érintő- módosító rendelkezésekre, melyeket nem most (a jelen törvényjavaslat keretében) fogadott el az Országgyűlés, de amelyek szintén 2016. január 1-jével lépnek életbe.

15%-ra csökken a személyi jövedelemadó mértéke

A személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16%-ról 15%-ra csökken. A magánszemélyek jövedelmének nyelvén szólva ez azt jelenti, hogy 100 ezer forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni önmagában az adókulcs változása miatt.

E fejleménynek a cégek is örülhetnek, hiszen számukra a változás még nagyobb adómegtakarítást eredményez. Ugyanis az olyan juttatások után, melyen a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először egy adóalap korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét (ami 2015-ben 119%), és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs. Ha a béren kívüli juttatásokat vesszük például (úgy mint az Erzsébet-utalványt vagy a helyi bérletet), akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19%-kal csökken (35,7%->34,51%). Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan társaságot pozitívan érint majd, amely olyan jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót.

Kétgyermekesek családi kedvezménye

Életbe lép még egy olyan változás jövőre, amely ha nem is minden ember, de sok család nettó jövedelmét növelheti. Nevezetesen a kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 Ft nettó jövedelemnövekedést eredményez.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6930 forintról 7050 forintra.

Munkába járás költségtérítése

A jövő évi avagy 2017-től életbe lépő változások mellett fontos megemlíteni, hogy már 2015. augusztus 1-jével hatályos a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendeletnek az a változása, amely sok-sok munkaadót és munkavállalót érint. Eszerint ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.

Speciális adózói kategóriák

2016. január 1-jétől két speciális adózási kategória kerül bevezetésre, amelyekhez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, míg a kockázatosnak minősített adózók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek.

Az adóhatóság az adózók minősítését negyedévente (első ízben 2016 első negyedévét követően) végzi a törvényben meghatározott feltételek vizsgálatával. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be, erről az adóhatóság az adózó részére értesítést küld. Ha az adózó vitatja a minősítést vagy annak elmaradását, az adóhatóság részére kifogást nyújthat be.

A megbízható adózó

Az adóhatóság megbízható adózónak minősíti azokat az adózókat, akik a törvényben meghatározott együttes feltételeknek megfelelnek. A megbízható adózói státusz feltétele, hogy az adózó legalább 3 éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfa-regisztrált), ne rendelkezzen 500.000 Ft-ot meghaladó nettó adótartozással, és ne minősüljön kockázatos adózónak. További feltételek, hogy a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben: a terhére megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3%-át, nem indítottak ellene végrehajtási eljárást, nem áll(t) csőd- , felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás, vagy fokozott adóhatási felügyelet alatt, nem áll(t) adószám törlés, illetve adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Nem minősülhet továbbá megbízható adózónak az adóalany, ha rá a tárgyévet megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a tárgyévi adóteljesítménye 1%-át.

A megbízható adózók kedvezményei

Bizonyos feltételek esetén az ellenük indított adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül felhívást küld kötelezettségük teljesítésére, illetve a hiba javítására, és mulasztási bírságnak csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye, a részükre kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal csökken (feltéve, hogy a mulasztás vagy adóhiány megállapítása következtében megbízható adózói státuszukat nem veszítik el), a velük szemben fennálló maximum 500 000 forint összegű tartozásra az adóhatóság évente egy alkalommal az adózó kérelmére vagy az adóhatóság által kiküldött felhívás elfogadása esetén automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

A kockázatos adózó

Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózókat, akik szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező, illetve be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, valamint akikkel szemben az adóhatóság egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott. A kockázatos adózói minősítés 1 évig áll fenn, azonban megszűnik a soron következő negyedéves minősítéskor, amennyiben az adózó az arra okot adó adóhiányt, illetve adótartozást, valamint a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizette.

A kockázatos adózók esetében

Az adóhatósági ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik, a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap, az adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse, az adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának az 50%-a, a kiszabható bírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal emelkedik.

Adóregisztrációs eljárás

Szigorodnak az adóregisztrációs eljárás szabályai, az adószám megállapításának megtagadása esetében a vizsgált adótartozási összeghatárok a korábbi 15 és 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, bővül továbbá a vizsgált személyi kör és 180 napról 360 napra hosszabbodik a vizsgálati időszak.

Adó- és vámfolyószámla integráció

Az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek 2016. január 1-jétől egységes közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra. A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.

Köztartozásmentes adózói adatbázis

A módosítás lehetővé teszi, hogy az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjesszen elő.

Társasági adó

A növekedési adóhitel 2015. június 25-i hatállyal egy új, halasztott adófizetési lehetőséget biztosító jogintézmény, a növekedési adóhitel konstrukció került bevezetésre a társasági adó rendszerébe.

A növekedési adóhitel választásával az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg. A növekedési adóhitel tehát a gyakorlatban az adófizetési kötelezettség halasztását jelenti.

A növekedési adóhitel abban az esetben választható, ha az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, illetve ha az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig ezen választásáról az adóhatóság részére nyilatkozik.

A társasági adó megfizetésének a növekedési adóhitel szerinti megfizetését választó adózónak már a tárgyévi adóelőleg-kiegészítés során sem kell megfizetnie a növekedési adóhitelre jutó adót. Kedvezményes szabály, hogy a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege csökkenthető, ha a nyilatkozat megtételét követő két adóévben az adózó tárgyi eszközberuházást vagy a foglalkoztatottai létszámának növelését valósítja meg. A 2015. november 17-én elfogadott módosító javaslat a növekedési adóhitelre jutó adó kiszámításánál az adóalap-módosító tételek figyelembe vételének szabályait egyértelműsíti.

Az évközi módosításra tekintettel a társasági adó törvény növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

IFRS-átállás adókövetkezményei

2016. január 1-jétől bevezetésre kerül a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámoló készítés lehetősége. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek (társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelem adója) is az IFRSek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezés bevezetésére került sor.

Előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetőségét 2015. december 31-éig egyedi Európai Bizottsági határozat engedélyezi. 2016-tól a támogatási konstrukció kis mértékben módosul, annak érdekében, hogy az külön bizottsági jóváhagyás nélkül összhangban álljon az uniós támogatási normákkal, azaz megfeleljen a 651/2014/EU rendeletben (általános csoportmentességi rendelet) foglalt előírásoknak. Ennek érdekében új támogatási korlát kerül bevezetésre, mely szerint az egy előadó- művészeti szervezetnek jutatott összes támogatás – ideértve a kiegészítő támogatást és az adóról való rendelkezés intézményének keretében jutatott felajánlások összegét is – nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet előző évi EGT tagállamban elért éves jegybevételének a 80%-át és nem lehet több mint 1,5 milliárd forint (korábban csak a 80%-os korlát volt alkalmazandó). Ezen módosítás a támogató adózót nem érinti.

Az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelműsíti a törvény az adókedvezmény feltételrendszerét, miszerint az adózó akkor jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha a támogatás juttatásának adóévében megfizeti a kiegészítő támogatást, illetve ha azt helytelenül 10%-os adókulccsal állapította meg – miközben a 19%-os kulcs alkalmazására is köteles – a támogatás 7%-át a támogatás adóévét követő 90 napon belül megfizeti az arra jogosult részére.

Civil szervezetek adózása

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel (Civil törvény) való összhang megteremtése érdekében módosultak az alapítványok, közalapítványok és az egyesületek társasági adóalap megállapítási szabályai. Az adózási és az ágazati jogszabály közötti koherencia érdekében sor került speciális – többek között a befektetési tevékenységre és ingatlanvásárlásra vonatkozó – adóalap növelő és csökkentő tételek bevezetésére, figyelemmel arra, hogy a Civil törvény fogalmi rendszerében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása.

Egyéb módosítások

A társasági adó törvény év közbeni változásai közül kiemelendő szabály, amely szerint a 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal a 2014. évre vonatkozóan került megállapításra.

Helyi iparűzési adó

Az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítésre történő átálláshoz kapcsolódóan a helyi iparűzési adó törvény-rendszerébe is több új rendelkezés került bevezetésre, melyeket a társasági adót érintő változásokkal együttesen később ismertetünk részletesen.

Új K+F adókedvezmény

Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti. A rendelkezés a K+F költségek – részbeni – kétszeres levonhatóságát eredményezi, egyrészt annak teljes összege adóalap-csökkentő tételként elszámolható, másrészt további 10%-os adókedvezmény biztosítható. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.

Mentesülés az adóbevallás benyújtása alól

Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt. 2017-től a bevallás elektronikusan is benyújtható 2017-től a helyi iparűzési adóalanya bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.

Autópályadíj, külföldi útdíj levonhatósága

A jövőben mind a külföldön megfizetett útdíjnak, mind a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5% levonható az iparűzési adóból.

Illetékek

Nem keletkeztet illetékkötelezettséget a haszonjárművek (a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépkocsi) és a környezetkímélő (gázüzemű) járművek visszterhes szerzése.

Munkavállalói Résztulajdonosi Programhoz kapcsolódó illetékmentesség

Új illetékmentességi rendelkezés rögzíti, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő értékpapír, üzletrész, tagi részesedés ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Lakásbérlők és örökösök ingatlan szerzésének illetékmentessége

Az illetéktörvény új rendelkezése illetékmentességet biztosít a korábbi lakását bérlő, majd visszavásárló magánszemélyek és örököseik, illetve azon lakásvásárlók részére, akik eladóik, illetve azok magánszemély örökösei számára határozott időre, de legalább 5 évre lakásbérleti és visszavásárlási jogot biztosítanak, ha az éves bérleti díj nem magasabb, mint a lakás vételárának 7%-a.

Gépjárműadó

A jövőben az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő (gázüzemű) gépjármű üzemeltetése is mentes a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól, amely módosítással a jogalkotó ezen korszerű környezetkímélő járművek elterjedését kívánja ösztönözni.

Szerelvényadóztatás

A jelenlegi szabályozást – mely szerint a nyerges vontató és az általa vontatható félpótkocsi külön-külön adótárgy, így olyan félpótkocsi is adóköteles, amelyhez vontató nem tartozik – felváltja a szerelvényadóztatás. A szerelvényadóztatás lényege, hogy a félpótkocsi nem adótárgy, az önmagában nem adóköteles, azonban a vontató adóalapja tartalmazná a vontató által vontatható össztömeget (egy nyerges vontatóhoz tartozó egy félpótkocsi adóalapját). Mindez azt jelenti, hogy a nyerges vontatókra új adóalap kerül megállapításra, a félpótkocsinak pedig megszűnik az adókötelezettsége.

Pénzügyi szervezetek különadója

2016. január 1-jétől a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a kihelyezett vállalkozói kölcsönök – előző évekbeli – állományának növekedéséhez kapcsolódóan adókedvezményt vehetnek igénybe.

Csökkenő adómérték és új adóalap

2016. január 1-jétől a hitelintézetek különadó alapja a 2009. évi beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg helyett, a 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg. Emellett 2016-tól fokozatosan csökken a különadó mértéke. A különadó 2016-ban az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,31%, 2017-ben és 2018-ban 0,21% lesz a korábbi 0,53% helyett.

Az általános forgalmi adót érintő 2016-os változások

Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított importáfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült.

Minden más esetben folyó időszakban csak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett.

Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető, önellenőrzéssel. Az átmeneti szabályok szerint a fentieket csak 2016. január 1-én vagy azt követően keletkezett adólevonási jog esetén kell alkalmazni. Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása minden adóalany számára. A korábban elfogadott és kihirdetett változások lépnek hatályba 2016. január 1-jétől, minden adóalany számára, egy jelentős változással.

A hatályba lépő szabályok szerint az időszakos elszámolású ügyletek esetén a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz.

Két esetben is felmerül kivétel, a következők szerint:

Amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz, valamint amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap lesz (a korábban elfogadott szabályok szerint ez 30 nap volt).

Az új szabályokat az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik.

Változások a csoportos adóalanyisággal kapcsolatban

2016-tól kezdődően bővülnek az állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok áfacsoportban való részvételi lehetőségei.

Új mentességek a számlakibocsátás alól

Adómentes légi személyszállítás esetén, illetve külföldi adóalany által belföldi magánszemélynek nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetén csak akkor kell számlát kibocsátani, ha a szolgáltatás igénybe vevője ezt kéri.

Áfa-visszaigénylés határideje kockázatosnak minősített adózók esetén

2016-tól az adóhatóság meghatározott esetekben kockázatosnak minősítheti az adózót. A minősítés fennállásának időtartama alatt a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje kötelezően 75 nap, és nem alkalmazható ennél rövidebb kedvezményes határidő (pl. 30 vagy 45 nap).

Környezetvédelmi termékdíj

Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíj köteles terméket (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektromos elektronikai berendezés) első belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett választhatja az átalánydíj fizetést.

Számlazáradék

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a csomagolószerek és reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatala esetén nem lesz kötelező minden esetben az előírt szövegezés feltüntetése a számlán.

Egyéni hulladékkezelés

Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek jelenlegi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettsége megszűnik, a hatályba lépő szabályozás számukra éves termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget ír elő.

Egyéb rendelkezések

A külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószer utáni termékdíj-kötelezettség egyértelműsítése érdekében a hatályba lépő jogszabály kiegészíti a lehetséges kötelezettek körét a csomagolási hulladék első belföldi birtokosával.

Külföldre történő értékesítés mentessége: Ha az első belföldi eladótól közvetlenül külföldre szállítják a termékdíj-köteles terméket, az értékesítés nem csak akkor mentes a termékdíj alól, ha az eladó szállít(tat)ja külföldre a terméket.

Újrahasználható csomagolószerek mentessége: A külföldről csomagolás részeként behozott többutas csomagolószerek után akkor nem keletkezik saját célú felhasználás (kicsomagolás) jogcímen termékdíj-kötelezettség, ha a csomagolószert 365 napon belül igazolt módon kiszállítják külföldre.

Külföldi általi értékesítés termékdíj-kötelezettségének egyértelműsítése: Ha belföldi részére értékesít külföldről egy eladó magyar adószám alatt, termékdíj-kötelezetté válik.

Jövedéki adó

A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként a jelenlegi 11 forintról 7 forintra csökken.

Magánfőzés

Az előállított magánfőzött párlatra vonatkozó adó mértéke megváltozik: a jelenleg hatályos évi 1000 forintos adó helyébe 700 forint értékű párlat adójegy lép. Egy párlat adójegy egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat előállítására jogosít fel. A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő.

Élelmiszerlánc felügyeleti díj

2016-ban megszűnnek a 2015-ben hatályos sávos díjmértékek és a felügyeleti díj számításánál alapszabályként egységesen a megelőző naptári év díjköteles árbevételét/bevételét kell alapul venni, a díj mértéke pedig ezen összeg jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított 0,1%-a.

Regisztrációs adó

Nulla forintos adótétel fog vonatkozni a tisztán elektromos gépkocsikra, a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsikra, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsikra és a nulla emissziós gépkocsikra.

Megfizetés módja

A közölt vámösszeg és nem közösségi adók és díjak megfizetésével kapcsolatban a jelenlegi szabályozással ellentétben a NAV által nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon történt befizetést is teljesítettnek kell tekinteni.

Uniós Vámkódex hatályba lépésével kapcsolatos változások

2016. május 1-jén hatályba lép az Uniós Vámkódex, ami hatályon kívül helyezi az Európai Unió jelenlegi vámjogi szabályozását. A számos változás közül az alábbiakat érdemes kiemelni.

Vámeljárások átalakulása, új vámjogi egyszerűsítések

A jelenlegi nyolc vámeljárás (árutovábbítás, vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal, passzív feldolgozás, kivitel, szabad forgalomba bocsátás) helyébe három vámeljárás (szabad forgalomba bocsátás, különleges eljárások, kivitel) lép.

Új szabályok az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozóan

Az Engedélyezett Gazdálkodói státusz megszerzéséhez, valamint fenntartásához új feltételként a gazdálkodóknak igazolniuk kell, hogy az adószabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten, biztosítaniuk kell az áruforgalmuk szigorú ellenőrzését és igazolniuk kell, hogy a munkatársak rendelkeznek kellő szakértelemmel, vagy szakmai képesítéssel.

Az Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) tanúsítványok típusai közül megszűnik a vámjogi egyszerűsítések (AEOC) és a biztonság és védelem (AEOS) típusú tanúsítványt egyaránt magába foglaló, kombinált típusú Engedélyezett Gazdálkodói státusz (AEOF). A már megszerzett AEO tanúsítványok nem veszítik el érvényességüket, ugyanakkor a vámhatóság felül fogja vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e az újonnan felállított követelményeknek.

A  483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

• minimálbér: 101 500 Ft
• garantált bérminimum: 118 000 Ft

Személyi jövedelemadó

2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.

Lényeges azonban, hogy a vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az utalványok egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének feltételei további feltétellel egészülnek ki: az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak – a korábbi feltételek mellett –, ha az nem visszaváltható.

Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket jövedelemként nem szükséges figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Továbbá adómentes juttatásnak minősül a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

További részletek a biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményekről, tartós befektetési számláról itt  és itt , családi járulékkedvezmény kalkulátor itt , összehasonlító bérkalkulátor 2013-2014 itt.

TB-járulékok

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz.

Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

KATA

A helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

A vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.

Jövőre nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Igy jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.

Emellett nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.

ÁFA

Öt százalékra csökken az élő- és a félsertés forgalmi adója. A jogalkotó az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, ami így elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része.

Azoknál  az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősül. Ez alól kivételt azok az esetek képeznek majd, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő meghosszabbítható 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

További részletek itt.

Társasági adó

A társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez.

A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

A módosítás a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülő költségnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

A zárószavazás előtt nyújtották be és fogadták el azt a javaslatot, amely a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára bevezeti a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettséget a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is. A módosító rendelkezés értelmében az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást az arra jogosult szervezet részére megfizeti.

Az adókedvezmény – a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, – a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75százalékos kiegészítő támogatás alapját
A módosítás a látvány-csapatsport támogatása esetében is kiterjeszti az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időt.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem kizárólag azon sportági szakszövetségnek nyújtható, amely sportágat az adózó (alap)támogatásban részesítette, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezetnek, hivatásos sportszervezetnek valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére. További részletek itt

Illetékek

Jövőre nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a házastársak közötti ajándékozás is mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Nemcsak az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék lesz illetékmentes, hanem a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése is (immár magánszemély tulajdonos esetén is).

Nem kell majd illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.

A visszterhes vagyonátruházás esetében új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.

A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor kell illetéket fizetni egy ingatlannal rendelkező társaságban való tulajdonszerzéskor, ha a társaság hivatalos főtevékenysége összefügg az ingatlanfejlesztéssel, építéssel, adásvétellel vagy bérbeadással. A módosítás szerint 2014-től bővülhet az illetékfizetésre kötelezett ügyletek köre. Eltörlik ugyanis a tevékenységre vonatkozó korlátozást, ezért jövőre már bármilyen főtevékenységet végző, ingatlannal rendelkező cég megszerzése illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kedvező fordulat is bekövetkezhet az illetékfizetési kötelezettség terén, mert megváltozik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok definíciója. Az illetékekről szóló törvény szerint jelenleg ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít minden olyan gazdálkodó szervezet, amely akár egyetlen csekély értékű belföldi ingatlannal, ingatlanrésszel rendelkezik, illetve amely egy ilyen társaságban közvetlenül – vagy közvetetten legalább 75 százalékos részesedéssel bír.

Jövőre az illetékekről szóló törvény szerint csak azokat a vállalkozásokat nevezhetjük majd ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyek mérlegben kimutatott eszközeinek (kivéve pénzeszközök és pénzkövetelések) legalább 75 százalékát belföldön fekvő ingatlanok teszik ki. Az értékelést a javaslat alapján könyv szerinti értéken kell majd elvégezni. A fogalmi meghatározás változása tehát jelentős mértékben szűkíti a potenciális kötelezettek körét.

További részletek itt és itt.

Adózás rendje

Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a módosítás bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azt a lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.

Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.

Szemben a korábbi szabályozással a javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Emellett a feltételes adómegállapítás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 60 napról 75 napra, míg sürgősségi eljárásban 45 napra emelkedik. További részletek itt.

A NAV a mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket. Akik nem üzlethelyiségben végzik tevékenységüket, és megsértik a pénztárgépekkel összefüggő szabályokat, a mulasztási bírságon felül maximum félmillió – magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer – forintos büntetéssel sújthatók. További részletek itt.

Jövedéki adó

Jövőre üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető.

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé.

Zárószavazás előtti módosító indítványként fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek  a dohánykereskedelmet szigorítják. A cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést, vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevőkézi eszközöket csak adóraktárnak engedik értékesíteni, mivel ezek az eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a dohányvágatokat a szokásos személyes szükségletet kielégítő mértéknél akár jóval nagyobb mértékben cigarettahüvelybe töltsék.

A törvénymódosítás megteremti annak kötelezettségét, hogy a szárított dohány, illetve a fermentált dohány nyomon követhető, ezáltal pedig ellenőrizhető legyen: regisztrációs eljáráshoz köti ezeknek a termékeknek az exportját, importját, valamint azok birtoklását, illetve az azokkal való rendelkezést. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen módon lehet szabadon rendelkezni ezeknek a jövedéki termékeknek az előállítására alkalmas alapanyagokkal, és szigorú követelményeket támaszt azok tárolására (raktározására).

Keretek közé szorítják az ún. termelői dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását (ideértve a cigaretta papírt, a cigarettahüvelyt, valamint a dohánylevél-töltőt). Ezeket a termékeket elsősorban a dohányboltban, illetve elkülönített helyen (kijelölés esetén a felhatalmazott kereskedőnél, illetve mozgóboltot üzemeltetőnél) – lehet forgalmazni.

A módosítás megemeli a szárított dohánnyal, illetve fermentált dohánnyal való jogellenes rendelkezésszankcióját a jelenlegi 1000 forintról 100 ezer forintra. A bírságot – mivel ezen termékeket tulajdonképpen vágott dohányként értékesítik és fogyasztják – a kiesett adóbevétellel arányosan (de a szankcionálás miatt jóval szigorúbb mértékben) kell megállapítani. További részletek itt. 

Népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó, termékdíj

Jövőre a különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnek. A hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is NETA-kötelesek lesznek.

Változnak a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételei, és 2014. január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

A környezetvédelmi termékdíj területén legfontosabb változás a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt ad ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

Megszűnik a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné. További részletek itt.

Számvitel

Jövőre – az euróhoz hasonlóan – USA dollárban is lehetővé válik a könyvvezetés és beszámoló készítés. Jelenleg a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy az MNB meghirdetett árfolyama alkalmazható, jövőre lehetővé válik az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazása is.

Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Ilyenkor az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.

Hivatalos: szeptember 1-je az új határidő az online pénztárgép átállásra

2013. június 12.

Június 30-a helyett  szeptember 1-jéig  kell végrehajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való online bekötését – közölte a kabinet döntését Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken egyeztetett a legfontosabb kereskedelmi érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, arról hogy javasolja a kormánynak: fontolja meg a kiskasszák online bekötésével kapcsolatos június 30-i határidő két hónapos kitolását.

Ahogy az várható volt, a kormány elfogadta a nemzetgazdasági miniszter javaslatát. Ez tehát azt jelenti, hogy a kisvállalatoknak szeptember elsejéig lesz idejük arra, hogy átálljanak az onlinekasszákra.

Az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó határidő kitolása ugyanakkor nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december közepi határidőn.

Forrás: Online Pénztárgép Info Szerkesztő

Online pénztárgép csere FONTOS tudnivalók

2013. június 15.

Nagyon fontos információkat tett közzé a NAV az új pénztárgépek beszerzésével, üzembe helyezésével kapcsolatban. Lényeges, hogy lehetőleg minél hamarabb regisztráljunk az adóhatóság rendszerében, és küldjük el a kódot az általunk választott pénztárgép-kereskedőnek, ugyanis a legprofibb cégek már most tudnak segíteni abban, hogy az elsők között kaphassuk meg online pénztárgépünket. Mutatjuk a részleteket.

A pénztárgép lecserélésének menete:

1. Értesítse a NAV-ot arról, hogy le szeretne cserélni a kasszáját és kérvényezze a támogatást!

2. A NAV elbírálja 5-8 napon belül, majd megküldi az egyedi kódot. Amennyiben támogatást is igényelt a cég, arról is értesít a NAV., hogy jár-e a támogatás.

3. Az új kassza megvásárlása előtt javasoljuk, hogy küldje el online pénztárgép szakértőnknek a penztargep@cardnet.hu e-mail címre a regisztrációs kódját tartalmazó adatlapját, hogy ellenőrizni tudjuk minden rendben van-e, segítve ezzel Önt az online pénztárgép beszerzésben.

4. Válassza ki az Ön számára legkedvezőbb online pénztárgépet, rendelje meg egy megbízható kereskedőnél, majd fizesse be a – támogatás összegével – csökkentett árat a pénztárgépér

5. A kereskedő visszaigényli az államtól a támogatást, ezzel Önnek már nincs dolga.

6. Válasszon olyan kereskedőt és szervizt, aki kiszállítja és beüzemeli önnek az új online pénztárgépét! A régebbi, hagyományos gépekkel szemben a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a megfelelő térerő rendelkezésre áll-e. Amennyiben a térerő nem megfelelő, a szerviznek esetleg lehetősége van a pénztárgéphez külső antennát csatlakoztatásával a térerő problémát orvosolni.

A pénztárgép lecserélésének részletes menetéről szakértőnket kérdezzük.

1. Mi az első lépés a pénztárgép csere kapcsán?

Első lépésként be kell jelentkezni a NAV-hoz mindenkinek, aki eddig pénztárgépet használt, és most le kell cserélnie új online pénztárgépre. (A boltosok többsége ilyen.)

2. Kinek kell a NAV-hoz bejelentés tenni? Mindenkinek kell regisztrálni?

Mindenkinek aki pénztárgépet használt vagy használni fog. Így a jövőben annak is szükséges a NAV-os regisztráció, aki új pénztárgépet szeretne vásárolni. Ezt a bejelentést az úgynevezett PTGREG nyomtatványon tehetjük meg, ami ide kattintva érhető el.

Fontos hogy az online pénztárgép regisztrációhoz szükséges adatlapot  mindenkinek ki kell tölteni, függetlenül attól, hogy igényel-e támogatást vagy sem!

3. Ki jogosult a támogatásra?

A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha a 2011. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2012-ben kezdte meg, és rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, nem áll felszámolás, vagy csődeljárás alatt, valamint nincs egymillió forintot meghaladó adó- és vámtartozása (kivéve ha arra az állami adó- és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett). További feltétel, hogy nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással. További fontos információ, hogy csak meghatározott számú pénztárgép cseréjét, maximum 5 pénztárgép bekötését támogatja a kormány.

4. A NAV milyen regisztrációs kódot ad?

Mindegyik online pénztárgép üzembe helyezéséhez rendelkeznünk kell a NAV által kiadott 16 karakter hosszú regisztrációs kóddal. Aki állami támogatást kér, az az összegre jogosító igazolással együtt kapja a regisztrációs kódot, de azoknak is regisztrálniuk kell, akik nem jogosultak a támogatásra. Az ő esetükben csak a 16 jegyű kódot küldik el.

5. Átalakításhoz és új online pénztárgép vásárláshoz is igénybe vehető a támogatás?

Fontos információ, hogy pénztárgépek átalakításához és az eddig pénztárgépet nem használók, akik új pénztárgépet vásárolnak nem igényelhetnek állami támogatás.

6. Hogyan történik az adatlap kitöltése? Mi a menete?

Az adatlap a következő lapokból áll

PTGREG főlapPTGREG-01 a pénztárgép regisztrációhoz szükséges – támogatás igénybevételére nem jogosító – egyedi azonosító igénylése

PTGREG-TAM-01 nyilatkozat a támogatási tartalommal rendelkező egyedi kód igényléséhez PTGREG-TAM-02 a pénztárgép regisztrációhoz szükséges – támogatás igénybevételére jogosító – egyedi kód igénylése,

A NAV honlapján található PTGREG nyomtatványt kell kitölteni a regisztrációhoz és a támogatás igényléséhez. Elsőként a regisztrációs főlapot kell hiánytalanul és hibátlanul kitölteni. A TAM-01 lap mellett a TAM-02-es lapot is ki kell tölteni, eltérő üzemeltetési helyenként külön-külön lapon feltüntetve a cserélendő pénztárgépek AP számait, illetve egyedi mentesítéssel rendelkező adózók vonatkozásában a felmentési határozat számát.

A PTGREG-01-es lap kizárólag azoknak szükséges, akik nem kérnek vagy nem kaphatnak támogatást.  A nyomtatványt az elektronikus bevallásra kötelezett üzemeltetőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható.
7. Mennyi időt vesz igénybe az adatlap feldolgozása a regisztráció elbírálása?

A NAV a kérelem elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a bejelentő elektronikus tárhelyére, postai úton történt jelentkezés esetén a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton megküldi az üzemeltető részére az üzembe helyezési kódot, illetve a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot (amely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is).

Amennyiben az üzemeltető a támogatási feltételeknek nem fel el meg, vagy nem megfelelően kérvényezett, úgy a kérelmet a NAV –8 napon belül – elutasítja. Ebben az esetben a NAV csak a (támogatásra nem jogosító) üzembe helyezési kódot küldi el.

8. Mit kell tenni a regisztrációs lapra?

Ha megkaptuk a kódot tartalmazó regisztrációt, vásárlás előtt oda kell adnunk az általunk kiválasztott pénztárgép-értékesítőnek (a támogatás igénybe vételéhez december 31-ig!), nyomtatott formában. Az értékesítő a NAV honlapján keresztül ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a kódunkkal, és a támogatás összegével csökkentett áron megvásárolhatjuk tőle a készüléket. Az egyedi kódot el kell tehát tennünk, a kinyomtatott, illetve postai úton kapott példányt gondosan őrizzük meg annak érdekében, hogy azt a pénztárgép beszerzésekor az eladó részére át tudjuk adni.

9. Miért fontos az, hogy milyen szervizt válasszak?

Az online pénztárgépeket csak speciális NAV engedéllyel lehet beüzemelni és karbantartani, ezért érdemes figyelni a szakmai tapasztalatra, a professzionális hozzáállásra, az országos szervizhálózatra, az átalánydíjas karbantartási szerződésre, vagy a 24 órás ügyfélszolgálatra is.

Fontos például, hogy az üzemebe helyezésnél a régebbi, hagyományos gépekkel szemben a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a megfelelő térerő rendelkezésre áll-e. Amennyiben a térerő nem megfelelő, a szerviznek esetleg lehetősége van a pénztárgéphez külső antennát csatlakoztatásával a térerő problémát orvosolni.

Számla kötelező tartalmi elemei – számlázás szabályai – 2013

Az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen a számla kötelező adattartamára vonatkozó előírásokat. A törvény szövegének értelmezése  jogi szövegkörnyezetben nehezen értelmezhető. Átfordítva hétköznapi nyelvre…

Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni:

• számla kibocsátás kelte
• számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
•  számlakiállítóneve, címe, adószáma
•  vevőneve, címe
•  értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke)
•  számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
•  ÁFA százaléka és értéke

Esetfüggő kötelező tartalmi elemek:

•  “Kisadózó” szöveg feltüntetése, ha a számlakiállító KATA (kis adózók tételes adója) szerint adózik
•  számlakiállító közösségi adószáma, amennyiben EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz
•  vevő adószáma  (külföldi vevő esetén közösségi adószám), amennyiben fordított áfa-s számlát állít ki vagy ha EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz vagy amennyiben a számla ÁFA értéke eléri a 2 millió forintot és a számlát kiállító és a vevő is belföldi
•  számla teljesítésének napja, amennyiben az eltér a számla kibocsátás keltétől
•  alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az egységár nem tartalmazza
•  adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy más utalás (pl. ÁFA kulcs neve) arra, hogy az értékesített termék/szolgáltatás mentes az adó alól
•  devizás számla esetén, az ÁFA értéke forintban átszámolva (akkor is, ha az 0 Ft), illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyam
•  “pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetése, ha az adóalany a pénzforgalmi adózási módot választotta
•  “önszámlázás” kifejezés feltüntetése, ha a terméket/szolgáltatást nem az ügyletet teljesítő (szállító), hanem a terméket beszerző (vevő) állítja ki
•  “fordított adózás” kifejezés feltüntetése fordított áfa-s számla esetén (amikor az értékesített termék/szolgáltatás után a vevő az adófizetésre kötelezett)
•  EU-n belül, adó felszámítása nélkül értékesített új közlekedési eszközre vonatkozótechnikai adatok (259. § 25. pont)
•  “különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés feltüntetése utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés feltüntetése használt ingóság értékesítése esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés feltüntetése műalkotás értékesítése esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés feltüntetése gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén
•  pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma, amennyiben a számlát a cég pénzügyi képviselője (pl. könyvelő) állította ki

Opcionálisan (nem kötelezően!) feltüntethető adatok:

•  értékesített termék/szolgáltatás besorolási jelölése pl. VTSZ / SZJ / TESZOR szám, stb.
•  fizetési mód
•  fizetési határidő

Készpénzzel kapcsolatos szabályok 2013-ban

I. Az egyik legfontosabb szabály 2013. január 01-től, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások egy hónapban, egy szerződés alapján, egy partnernek legfeljebb 1.500.000 Ft-ot fizethetnek ki készpénzben.

• A szabály megszegéséhez szankció is társul, így ha a két partner vállalkozó egymás között 1.500.000 Ft felett teljesít készpénzmozgást, úgy mind a két résztvevő felet az adóhatóság bírsággal szankcionálja. A büntetés mértéke a 1.500.000 Ft feletti rész 20%-a. (Fontos: a bírság mindkét – eladó/vevő- félre kiszabható.)
• Tehát pl. ha 2.000.000 Ft-ot fizetett ki készpénzben „A” cég „B” cég részére számla ellenértékeként, akkor 500.000 Ft 20%-a, azaz 100.000 Ft a büntetés, melyet „A” és „B” cégnek is meg kell fizetnie!

Ezen új szabályt nem kell alkalmazni pl. magánszemély, vagy nem áfás egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszemély felé teljesített kifizetéskor, hiszen ők nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek.

II.  Ezzel párhuzamosan érvényben marad az a rendelkezés, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a 2.000.000 Ft-ot meghaladó – kapcsolt vállalkozások között 1 millió – készpénzmozgást be kell jelenteni Adóhatóság felé. Ez nem új törvény, már évek óta alkalmazni kell, ám a két rendelkezés – az új 1,5 millió Ft feletti szankciót tartalmazó és a 2 millió Ft feletti készpénzbejelentés – között összhang nyilvánvalóan nem áll fenn.

III. Harmadik fontos rendelkezés, hogy a számviteli törvény alá tartozó vállalkozások záró készpénzállománya eddig nem haladhatta meg az előző évi árbevétel 10%-át, de kasszájukban tarthattak legalább 500.000 Ft-ot. Ezt a plafont eltörölték, így gyakorlatilag 2012. december 01-től nincs törvényi felső határa a házipénztárban tartható készpénz állománynak, feltéve, ha a cég rendelkezik róla pénzkezelési szabályzatában.

Cafeteria 2013 – Miből válogathatunk az idén

Adóteher növekedés

Nagyon fontos változás, hogy az idén már több adóteherrel kell számolnunk az előző évhez képest, de még így is marad némi adóelőny a kifizetői közteher mellett adható egyéb juttatásokhoz viszonyítva.

• béren kívüli juttatásokat továbbra is 16 % személyi jövedelemadó terheli, viszont 2013-tól a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 14 % gészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az adóalapja nem változott, az a juttatás 1,19-szerese marad. Az előzőek tehát azt jelentik, hogy 2013-tól az összes adóteher a béren kívüli juttatások után 35,7 %lesz.
• Egyes meghatározott juttatások magasabb adóteherrel adóznak, ami azt jelenti, hogy 16 % személyi jövedelemadó mellett 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ebben az esetben az összes munkáltatói adóteher  51,17 %.

Milyen juttatásokat  adhatunk ?

Az alábbiakban egy áttekintést kívánunk adni arra vonatkozóan, hogy 2013-tól mely juttatások jöhetnek számításba a cafeteria rendszerének kialakítása során.
Miután több elemnek a minimálbér bizonyos százaléka szab korlátot, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy idéntől a minimálbér 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra emelkedik.

Béren kívüli juttatások

• Iskolakezdési támogatás minden gyermek után évente a minimálbér 30 %, szülőnként adható.  2013-tól azonban csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában, azaz megszűnt a számlával való elszámolás lehetősége. Az utalványok a kibocsátás évének utolsó napjáig lesznek felhasználhatóak.
• Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig terjedhet.
• Helyi utazási bérlet továbbra is kizárólag munkáltató nevére szóló számlával, a bérlet értékéig számolható el.
• A munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozónak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben.
• Erzsébet utalvány 2013-tól véglegesen is felhasználható melegétel vásárlásra. Az utalvány havi keret összege idén 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik.
• Az étkeztetéssel kapcsolatos juttatások másik formája a munkahelyi étkeztetés formájában nyújtott támogatás. 2013-tól akkor is munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén biztosított étkeztetés, ha azt nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. A munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi  12 500  forint értékű juttatás adható.
• A kétféle étkeztetési juttatás közül a magánszemély választhat, de akár mind a kétféle juttatást is igényelheti. Ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a következőkben ismertetett SZÉP kártya vendéglátás-szolgáltatás kártyájára is utaljon a dolgozójának, amit akár munkahelyi étkeztetésre is fel tud használni.
• Széchenyi-pihenőkártya keretében továbbra is három féle juttatás adható:

1.               szálláshely-szolgáltatásra évi      225.000 forint,
2.               vendéglátás-szolgáltatásra évi   150.000 forint és
3.               szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra évi 75.000 forint.

2012. decembertől bővült a szabadidő kártya felhasználásnak lehetősége. A jövőben felhasználható még uszoda belépőre, uszoda bérletre, sportpályák bérlésére, sporteszközkölcsönzésre, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatáson belül dentálhigéniai kezelésre, terhes gondozásra és fizikoterápiás szolgáltatásra is.

Szabályozásra került, hogy a kártyabirtokos halála esetén a kibocsátó intézmény a hagyatéki eljárás végéig zárolja az elektronikus utalvány nyilvántartását, és az nem jár le.

• Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba béren kívüli juttatásként a minimálbér 50 százalékáig fizethető havonta pénztári hozzájárulás.
• Béren kívüli juttatásnak minősül az a munkáltatói hozzájárulás, amely önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba történik havonta a minimálbér 30 százalékáig. 2013-tól az önkéntes pénztárból újfajta szolgáltatások is téríthetőek, mint például tanévkezdési támogatás, közüzemi díjak, lakáscélú devizalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása, otthoni gondozás, valamint időskorúak támogatása.
• Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

Egyes meghatározott juttatások

• Egyes meghatározott juttatásként adózik a csekély értékű ajándék formájában adott juttatás legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékáig. Ez lehet termék, szolgáltatás vagy utalvány (ha azon fel van tüntetve, mire használható). A juttatással kapcsolatban nyilvántartási kötelezettség terheli a juttatót.
• Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termékek, szolgáltatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. Fontos, hogy a jogosultak körét a belső szabályzat ne egyénileg, hanem a munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő vagy más ismérv alapján határozza meg, de a csoportképzés nem lehet teljesítménytől függő.

Fontos változás! 2013-tól nem adható egyes meghatározott juttatásként a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány, még ha mindenki kapja, akkor sem. Ha ilyen utalványt biztosítunk a munkavállalónak, akkor csak bérként adózhat.

• A 2013. évi változások alaposan átalakították a biztosítások adózási szabályait. A kockázati biztosítások egy hóra jutó díja a minimálbér 30 %-áig adómentes, azonban az e feletti rész adóköteles és egyes meghatározott juttatásként adózik. Kockázati biztosításnak az a biztosítás fog minősülni, aminek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. A megtakarítási biztosítások (amelynek van lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke) esetén a biztosítási díj teljes mértékben egyes meghatározott juttatásként adózik.

Adómentes juttatások

• Az idei évtől a sportesemények mellett a kulturális szolgáltatások is előtérbe kerülhetnek, ugyanis a sporteseményre szóló belépő mellett 2013-tól a kulturális belépő is adómentes évi 50 ezer forintig. Felhasználható muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz– vagy zeneművészeti előadásra szóló belépőjegyre, bérletre. Annak elősegítésére, hogy a fent említett szolgáltatásokat könnyebben igénybe lehessen venni, várhatóan az idén bevezetésre kerülnek a Nemzeti Üdülési Szolgálat által új utalványtípusok, úgymint az Erzsébet Sport, Erzsébet Kultúra utalványok.

Kiegészítő információként figyelemmel kell lenni, hogy béren kívüli juttatás évente egy éves keret összegéig adható, ami jelenleg évi 500 ezer forint. A béren kívüli juttatás éves keretének túllépése esetén a juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik.

Szintén egyes meghatározott juttatásként fog adózni az a béren kívüli juttatás, amely az adott korlátot haladja meg. Abban az esetben tehát, ha havi 10 ezer forint Erzsébet utalványt adunk a munkavállalónak, akkor 8 ezer forint béren kívüli juttatásként, míg 2 ezer forint egyes meghatározott juttatásként adózik.

Kötelező cégbírósági adatbejelentés

A 2011. évi CXVII. Törvény alapján, a 2012. március 1-jén hatályba lépett jogszabályi változások következtében minden 2012. mácius 01. előtt  Magyarországon bejegyzett cég vonatkozásában el kell végezni a következő kötelező cégbírósági adatbejelentéseket, melynek határideje:

• 2013. február 1-e

Tartalom:

1. Cégnév

2. Székhely, telephely, fióktelep

3. Személyes adatok

4. Kézbesítési megbízott

5. Tevékenységek

1. Cégnév

Azon cégek melyeknek cégneve, vagy rövidített neve nem felel meg a törvényben foglalt előírásnak, kötelesek cégnevük megváltoztatására.
Előírás: a cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

2. Székhely, telephely, fióktelep

Azon cégek melyek nem csatoltak be a székhely, telephely, és fióktelep használatának jogszerűségéről szóló nyilatkozatot, kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

3. Személyes adatok

A cég képviseletére jogosultakon kívül a társaság magánszemély tagjainak születési helyét és idejét, valamint adóazonosító jelét is be kell jelenteni a cégbíróságnak.

4. Kézbesítési megbízott

Külföldi tagok, képviselők esetén (külföldi társaság vagy magánszemély) belföldi kézbesítési megbízottat kell kinevezni, aki nem lehet a társaság tagja, képviselője.

5. Tevékenységek

A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

A névváltozás kivételével illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak a fent felsorolt adatokat.

A változás bejelentése azonban mégis költséggel jár, hiszen módosítani kell a létesítő okiratot, melyhez jogi képviselő szükséges, valamint be kell szerezni a tulajdoni lapot is.

További fontos információ, hogy a jogalkotó kötelezővé tette a cégbíróságok számára a késedelmes adatbejelentés bírságolását. Amennyiben a cégek nem tesznek eleget határidőben a cégmódosítási kötelezettségüknek, a cégbíróság 50 – 900 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhat.

További szankció lehet még,  az adóhatóság részéről a cég adószámának felfüggesztése is.

Törvényi hivatkozások:

A teljes törvény szövege hatályos állapotban:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600005.TV

2006. évi V. törvény

129. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

(2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4) bekezdése alapján nem csatoltak be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

(3) A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint a Módtv.-vel megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc)alpontjában, 27. § (6) bekezdés a) pontjában, 31. § (2) bekezdésében, valamint a 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.

31. §. (2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

Munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei

2013. január 1-től a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak alapján adókedvezményt vehet igénybe a foglalkoztató. A kedvezményeket a kifizető munkáltató havonta, a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti.

Az adókedvezményt a következő természetes személyek foglalkozatása esetén veheti igénybe a foglalkoztató:

–                Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 14,5 %-a.

–                25 év alatti foglalkoztatott munkavállaló

a) a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló esetében a kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 27 %-a, a foglalkoztatás első 2 évében

b) ha 180 napnál több munkaviszonnyal rendelkezik a 25 év alatti munkavállaló, akkor a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 14,5 %-a

–                55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló
A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 14,5 %-a.

–                Tartósan álláskereső foglalkoztatott munkavállaló
Tartósan álláskereső személy az, aki a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 27 %-a a foglalkozatás első 2 évében, 14 %-a a harmadik évben.

–                GYED, GYES és GYET folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló
A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb 100 ezer Ft) 27 %-a a foglalkozatás első 2 évében, 14 %-a a harmadik évben.

A kedvezményre való jogosultságot minden esetben igazolni kell  !