Számla kötelező tartalmi elemei – számlázás szabályai – 2013

Az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza tételesen a számla kötelező adattartamára vonatkozó előírásokat. A törvény szövegének értelmezése  jogi szövegkörnyezetben nehezen értelmezhető. Átfordítva hétköznapi nyelvre…

Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni:

• számla kibocsátás kelte
• számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
•  számlakiállítóneve, címe, adószáma
•  vevőneve, címe
•  értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke)
•  számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
•  ÁFA százaléka és értéke

Esetfüggő kötelező tartalmi elemek:

•  “Kisadózó” szöveg feltüntetése, ha a számlakiállító KATA (kis adózók tételes adója) szerint adózik
•  számlakiállító közösségi adószáma, amennyiben EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz
•  vevő adószáma  (külföldi vevő esetén közösségi adószám), amennyiben fordított áfa-s számlát állít ki vagy ha EU-n belül, adó felszámítása nélkül számláz vagy amennyiben a számla ÁFA értéke eléri a 2 millió forintot és a számlát kiállító és a vevő is belföldi
•  számla teljesítésének napja, amennyiben az eltér a számla kibocsátás keltétől
•  alkalmazott árengedmény, amennyiben azt az egységár nem tartalmazza
•  adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás vagy más utalás (pl. ÁFA kulcs neve) arra, hogy az értékesített termék/szolgáltatás mentes az adó alól
•  devizás számla esetén, az ÁFA értéke forintban átszámolva (akkor is, ha az 0 Ft), illetve az átszámításhoz alkalmazott árfolyam
•  “pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetése, ha az adóalany a pénzforgalmi adózási módot választotta
•  “önszámlázás” kifejezés feltüntetése, ha a terméket/szolgáltatást nem az ügyletet teljesítő (szállító), hanem a terméket beszerző (vevő) állítja ki
•  “fordított adózás” kifejezés feltüntetése fordított áfa-s számla esetén (amikor az értékesített termék/szolgáltatás után a vevő az adófizetésre kötelezett)
•  EU-n belül, adó felszámítása nélkül értékesített új közlekedési eszközre vonatkozótechnikai adatok (259. § 25. pont)
•  “különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés feltüntetése utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés feltüntetése használt ingóság értékesítése esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés feltüntetése műalkotás értékesítése esetén
•  “különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés feltüntetése gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén
•  pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma, amennyiben a számlát a cég pénzügyi képviselője (pl. könyvelő) állította ki

Opcionálisan (nem kötelezően!) feltüntethető adatok:

•  értékesített termék/szolgáltatás besorolási jelölése pl. VTSZ / SZJ / TESZOR szám, stb.
•  fizetési mód
•  fizetési határidő

Készpénzzel kapcsolatos szabályok 2013-ban

I. Az egyik legfontosabb szabály 2013. január 01-től, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások egy hónapban, egy szerződés alapján, egy partnernek legfeljebb 1.500.000 Ft-ot fizethetnek ki készpénzben.

• A szabály megszegéséhez szankció is társul, így ha a két partner vállalkozó egymás között 1.500.000 Ft felett teljesít készpénzmozgást, úgy mind a két résztvevő felet az adóhatóság bírsággal szankcionálja. A büntetés mértéke a 1.500.000 Ft feletti rész 20%-a. (Fontos: a bírság mindkét – eladó/vevő- félre kiszabható.)
• Tehát pl. ha 2.000.000 Ft-ot fizetett ki készpénzben „A” cég „B” cég részére számla ellenértékeként, akkor 500.000 Ft 20%-a, azaz 100.000 Ft a büntetés, melyet „A” és „B” cégnek is meg kell fizetnie!

Ezen új szabályt nem kell alkalmazni pl. magánszemély, vagy nem áfás egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszemély felé teljesített kifizetéskor, hiszen ők nem pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek.

II.  Ezzel párhuzamosan érvényben marad az a rendelkezés, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a 2.000.000 Ft-ot meghaladó – kapcsolt vállalkozások között 1 millió – készpénzmozgást be kell jelenteni Adóhatóság felé. Ez nem új törvény, már évek óta alkalmazni kell, ám a két rendelkezés – az új 1,5 millió Ft feletti szankciót tartalmazó és a 2 millió Ft feletti készpénzbejelentés – között összhang nyilvánvalóan nem áll fenn.

III. Harmadik fontos rendelkezés, hogy a számviteli törvény alá tartozó vállalkozások záró készpénzállománya eddig nem haladhatta meg az előző évi árbevétel 10%-át, de kasszájukban tarthattak legalább 500.000 Ft-ot. Ezt a plafont eltörölték, így gyakorlatilag 2012. december 01-től nincs törvényi felső határa a házipénztárban tartható készpénz állománynak, feltéve, ha a cég rendelkezik róla pénzkezelési szabályzatában.

Cafeteria 2013 – Miből válogathatunk az idén

Adóteher növekedés

Nagyon fontos változás, hogy az idén már több adóteherrel kell számolnunk az előző évhez képest, de még így is marad némi adóelőny a kifizetői közteher mellett adható egyéb juttatásokhoz viszonyítva.

• béren kívüli juttatásokat továbbra is 16 % személyi jövedelemadó terheli, viszont 2013-tól a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 14 % gészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az adóalapja nem változott, az a juttatás 1,19-szerese marad. Az előzőek tehát azt jelentik, hogy 2013-tól az összes adóteher a béren kívüli juttatások után 35,7 %lesz.
• Egyes meghatározott juttatások magasabb adóteherrel adóznak, ami azt jelenti, hogy 16 % személyi jövedelemadó mellett 27 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ebben az esetben az összes munkáltatói adóteher  51,17 %.

Milyen juttatásokat  adhatunk ?

Az alábbiakban egy áttekintést kívánunk adni arra vonatkozóan, hogy 2013-tól mely juttatások jöhetnek számításba a cafeteria rendszerének kialakítása során.
Miután több elemnek a minimálbér bizonyos százaléka szab korlátot, fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy idéntől a minimálbér 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra emelkedik.

Béren kívüli juttatások

• Iskolakezdési támogatás minden gyermek után évente a minimálbér 30 %, szülőnként adható.  2013-tól azonban csak papíralapú vagy elektronikus utalvány formájában, azaz megszűnt a számlával való elszámolás lehetősége. Az utalványok a kibocsátás évének utolsó napjáig lesznek felhasználhatóak.
• Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig terjedhet.
• Helyi utazási bérlet továbbra is kizárólag munkáltató nevére szóló számlával, a bérlet értékéig számolható el.
• A munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozónak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben.
• Erzsébet utalvány 2013-tól véglegesen is felhasználható melegétel vásárlásra. Az utalvány havi keret összege idén 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik.
• Az étkeztetéssel kapcsolatos juttatások másik formája a munkahelyi étkeztetés formájában nyújtott támogatás. 2013-tól akkor is munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén biztosított étkeztetés, ha azt nem csak kizárólag a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. A munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi  12 500  forint értékű juttatás adható.
• A kétféle étkeztetési juttatás közül a magánszemély választhat, de akár mind a kétféle juttatást is igényelheti. Ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a következőkben ismertetett SZÉP kártya vendéglátás-szolgáltatás kártyájára is utaljon a dolgozójának, amit akár munkahelyi étkeztetésre is fel tud használni.
• Széchenyi-pihenőkártya keretében továbbra is három féle juttatás adható:

1.               szálláshely-szolgáltatásra évi      225.000 forint,
2.               vendéglátás-szolgáltatásra évi   150.000 forint és
3.               szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra évi 75.000 forint.

2012. decembertől bővült a szabadidő kártya felhasználásnak lehetősége. A jövőben felhasználható még uszoda belépőre, uszoda bérletre, sportpályák bérlésére, sporteszközkölcsönzésre, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatáson belül dentálhigéniai kezelésre, terhes gondozásra és fizikoterápiás szolgáltatásra is.

Szabályozásra került, hogy a kártyabirtokos halála esetén a kibocsátó intézmény a hagyatéki eljárás végéig zárolja az elektronikus utalvány nyilvántartását, és az nem jár le.

• Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba béren kívüli juttatásként a minimálbér 50 százalékáig fizethető havonta pénztári hozzájárulás.
• Béren kívüli juttatásnak minősül az a munkáltatói hozzájárulás, amely önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba történik havonta a minimálbér 30 százalékáig. 2013-tól az önkéntes pénztárból újfajta szolgáltatások is téríthetőek, mint például tanévkezdési támogatás, közüzemi díjak, lakáscélú devizalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása, otthoni gondozás, valamint időskorúak támogatása.
• Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

Egyes meghatározott juttatások

• Egyes meghatározott juttatásként adózik a csekély értékű ajándék formájában adott juttatás legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékáig. Ez lehet termék, szolgáltatás vagy utalvány (ha azon fel van tüntetve, mire használható). A juttatással kapcsolatban nyilvántartási kötelezettség terheli a juttatót.
• Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termékek, szolgáltatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. Fontos, hogy a jogosultak körét a belső szabályzat ne egyénileg, hanem a munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő vagy más ismérv alapján határozza meg, de a csoportképzés nem lehet teljesítménytől függő.

Fontos változás! 2013-tól nem adható egyes meghatározott juttatásként a fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalvány, még ha mindenki kapja, akkor sem. Ha ilyen utalványt biztosítunk a munkavállalónak, akkor csak bérként adózhat.

• A 2013. évi változások alaposan átalakították a biztosítások adózási szabályait. A kockázati biztosítások egy hóra jutó díja a minimálbér 30 %-áig adómentes, azonban az e feletti rész adóköteles és egyes meghatározott juttatásként adózik. Kockázati biztosításnak az a biztosítás fog minősülni, aminek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke. A megtakarítási biztosítások (amelynek van lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke) esetén a biztosítási díj teljes mértékben egyes meghatározott juttatásként adózik.

Adómentes juttatások

• Az idei évtől a sportesemények mellett a kulturális szolgáltatások is előtérbe kerülhetnek, ugyanis a sporteseményre szóló belépő mellett 2013-tól a kulturális belépő is adómentes évi 50 ezer forintig. Felhasználható muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz– vagy zeneművészeti előadásra szóló belépőjegyre, bérletre. Annak elősegítésére, hogy a fent említett szolgáltatásokat könnyebben igénybe lehessen venni, várhatóan az idén bevezetésre kerülnek a Nemzeti Üdülési Szolgálat által új utalványtípusok, úgymint az Erzsébet Sport, Erzsébet Kultúra utalványok.

Kiegészítő információként figyelemmel kell lenni, hogy béren kívüli juttatás évente egy éves keret összegéig adható, ami jelenleg évi 500 ezer forint. A béren kívüli juttatás éves keretének túllépése esetén a juttatás egyes meghatározott juttatásként adózik.

Szintén egyes meghatározott juttatásként fog adózni az a béren kívüli juttatás, amely az adott korlátot haladja meg. Abban az esetben tehát, ha havi 10 ezer forint Erzsébet utalványt adunk a munkavállalónak, akkor 8 ezer forint béren kívüli juttatásként, míg 2 ezer forint egyes meghatározott juttatásként adózik.