T&T Profit Kft

Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvényeket és azokkal összefüggő más törvényeket módosító törvény nem tartalmaz jelentős szerkezeti átalakításokat a különadók, illetékek, egyéb adók és fizetendő díjak területén, azonban egyes részszabályozások jelentős változást hozhatnak. Ezen főbb tervezett módosításokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.

A személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és társadalombiztosítást érintő 2015. évi adótörvény változások

Személyi jövedelemadót érintő változások 

Cafeteria
A béren kívüli juttatások köre változatlan marad.

A törvény végleges szövege szerint a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken. Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 % eho-t, összességében 35,7 % közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint (az ún. rekreációs keretösszeg) marad. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani.

A kedvezményes értékhatárt meghaladó összegű juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek az eredet elképzelésekkel ellentétben továbbra is 51,17 % közterhet viselnek (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27% eho-t kell fizetni). A magánszemély jogviszonyának év közbeni megszűnése esetében, amennyiben az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg (200 eFt), vagy a rekreációs keretösszeg (450 eFt) időarányos részét meghaladja, az 51,17 %-os közterhet a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. A magánszemély halála esetén az arányosítás nem érvényesül.

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások köre nem változik jelentősen. Így pl. megmarad a lakáscélú munkáltatói támogatások adómentessége is, sőt jövőre már a lakás akadálymentesítéséhez, az akadálymentesítés céljából felvett hitel törlesztéséhez is adómentesen hozzájárulhat a munkáltató, illetve a korábban akadálymentesítéshez adott munkáltatói kölcsön elengedése miatt nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem.

Családi adókedvezmény

Növekvő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól 
A két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven át fokozatosan emelkedni fog. Két eltartott esetében a kedvezmény kedvezményezett eltartottanként 62 500 forintról 125 000 forintra fog nőni. 2015-ben a kedvezmény mértéke még nem változik. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke marad 62 500 forint, míg három, illetve több eltartott esetében továbbra is 206 250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető.

Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre is változik. A nevelőszülő közös háztartásban élő, családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt.

Első házasok kedvezménye
A törvény szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5 000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját. A kedvezmény a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. A házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs.

Életbiztosítások
A teljes életre szóló életbiztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, azaz a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, míg a 2018 után kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Nyugdíjbiztosítás
A törvény pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát és a biztosítási eseményeket. Ezen kívül azt is tartalmazza, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a halálesetet kivéve – csak a biztosított lehet, illetve amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszünteti, a felhalmozott összeg a biztosítottat illeti meg.

Kiküldetési rendelvény
Változik a kiküldetési rendelvény fogalma. A jövőben a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program
Korábban a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat az adóhatóság vette nyilvántartásba, majd ez a hatósági nyilvántartás megszűnt. A javaslat szerint a jövőben a program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.

Munkaerőkölcsönzés
A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor úgy, hogy a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a belföldi kölcsönvevő teljesíti. A jövőben lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is a belföldi kölcsönvevő teljesítse.

Osztalék
A törvény kifejezetten nevesíti, hogy osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

Egészségügyi hozzájárulást érintő változások

Külföldi előadóművész
A külföldi illetőségű előadóművésznek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelynek felső határa adóévenként 450.000 forint. Az előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke változatlanul 14% marad.

Társadalombiztosítást érintő változások

Járulékalapot képező jövedelem
Változatlan szabály, hogy személyi jövedelemadó köteles jövedelem hiányában a járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér. Amennyiben azonban a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj összege.

Külföldi illetőségű előadóművészek
A törvény kifejezetten tartalmazza, hogy a biztosítás nem terjed ki a külföldi illetőségű előadóművészekre.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja
A törvény kiemeli, hogy ügyvezetői tevékenységet nem munkaviszony keretében ellátó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, továbbá, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

Családi járulékkedvezmény
A foglalkoztató akkor is köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha nem munkáltató ugyan, de olyan kifizetőnek minősül, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.

A jövőben kifejezetten előírja a törvény, hogy a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, illetve a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

2015. áfa-törvény várható változásai

Az áfa-törvény 2015-től várható változásait foglalom össze. A módosítások egy részét már nyáron elfogadták. Ennek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű: az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni.

Legfontosabb 2015. január 1-jétő hatályos áfát érintő változások

Időszakos elszámolási ügyletek
Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja, ha nem az elszámolási időszak utolsó napja . Ez alól két kivétel lesz:

1. ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz; (előre fizetés)
2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.

Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog  a szabály.

Belföldi összesítő jelentés összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint
2015. január 1-től hatályos változás értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó a tervezet szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell élnie a tételes bevallási kötelezettséggel, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni.

Előleg – nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni.
A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják.

 Adómérték változások

2015. január 1-jétől 5 százalékos áfakulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is.

Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfakötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól  szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Ettől függetlenül  új speciális adómentességi jogcím is bevezetésre került, melynek értelmében mentes az adó alól „a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfóliókezelése”.

Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötelezettek
Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvényjavaslat szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak.

Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások: 

• Az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.
• Ezen kívül nemzetközi fordított adózás alá esik az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Ez esetben a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az értékesítőnek ne keletkezzen belföldön állandó telephelye és a vevő rendelkezzen magyar adószámmal.
• Levonható a motorbenzin áfája, ha  megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Újabb olyan eset bevezetését tervezi a törvényjavaslat, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség.
• Áfa-visszatérítés lehetősége megnyílik norvég cégek előtt is. Korábban az áfa-visszatérítés lehetősége uniós országok mellett csak svájci és lichtensteini vállalkozások esetén állt fenn. A norvég adóalanyok legelőször a 2013-as magyar áfás beszerzéseik után igényelhetik vissza az áfát, a kérelem benyújtási határideje 2015. szeptember 30-a.

 Társasági adó

Ugyan a stabilitási törvény 2015-től egykulcsos társasági adót írt elő, a költségvetési helyzetre való tekintettel az elfogadott adócsomag nem tartalmaz változást ezzel kapcsolatban, azaz a társaságok 2015-től változatlanul a megszokott két kulccsal adóznak (10% és 19%).

Jelentősen változnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. Egyfelől a 2014-ben vagy azt megelőző években felhalmozott, de fel nem használt veszteséget a 2025-ös év végéig, a 2015-ben vagy későbbi években keletkezett veszteséget pedig 5 éven belül kell felhasználni. Másfelől az adócsomag további szigorításokat tartalmaz az átalakulások és cégfelvásárlások során történő veszteségelhatárolások tekintetében.

A korábbi tervezethez képest a végleges adócsomag mégsem köti a K+F adóalap-kedvezmény igénybevételét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítéséhez.

Közhasznú szervezethez hasonlóan, a felsőoktatási intézmények támogatásával kapcsolatban is bevezetésre kerül adóalap-csökkentő tétel, amennyiben az adózó legalább 5 évre szóló felsőoktatási támogatási megállapodást köt.

Új jogintézményt tartalmaz az elfogadott adócsomag a társasági adóra vonatkozóan, miszerint adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük 50%-át, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80%-át a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80%-a) után. Ennek mértéke 7,5% illetve 2,5%, az előbbi ha adóelőlegből, az utóbbi ha adóból ajánlott fel az adózó. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

Bővül a kapcsolt vállalkozások köre, ezentúl a tulajdonosi kapcsolaton felül a kapcsolt vállalkozási jogviszony kiterjed azon társaságokra is, amelyek között az ügyvezetés egyezőségéből fakadóan üzleti és pénzügyi befolyásgyakorlás áll fenn.

Amennyiben indokolt, a szokásos piaci ár megállapításához a gyakorlatban már korábban alkalmazott interkvartilis (a statisztikai minta középső 50%-át tartalmazó) tartomány alkalmazása kötelező lesz adatbázis kutatások készítése során.

A nyereség-minimum kiszámítása során az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. A hivatalos indokolás szerint erre azért van szükség, hogy a nem kereskedelmi tevékenységet végző társaságok hátrányos helyzetét megszüntessék.

Az elfogadott adócsomag további módosító/pontosító rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak tekintetében: 

• telephely fogalmának pontosítása az ingatlannal rendelkező külföldi személy esetében;
• nonprofit gazdasági társaságok visszamenőleges társasági adókötelezettsége egyes feltételek nem-teljesítése esetén;
• „de minimis” támogatások pontosítása az uniós változásoknak megfelelően;
• üzleti vagy cégérték esetén alkalmazható értékcsökkenési leírás;
• hiányzó eszközzel kapcsolatos adóalap-növelési kötelezettség pontosítása;
• kapcsolt vállalkozásoknak minősülő pénzügyi intézmények közötti, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás elszámolhatóságának visszamenőleges hatálya;
• új uniós jogszabályok miatti kkv kedvezmények bővítése;
• reklámadóval kapcsolatos, nem vállalkozási célú ráfordítások adóalap növelő hatása.

Különadó
A végleges adócsomag egyfelől megszünteti a befektetési alapkezelők különadó-kötelezettségét, ugyanakkor a befektetési alapokra és forgalmazókra pedig kiterjeszti a különadó-törvény hatályát. Az adó alapja a forgalmazók esetében a külföldi kollektív befektetési értékpapírok ügyfélszámlákon nyilvántartott forintértéke, míg a befektetési alapok esetében a befektetési jegyek forintértéke. Az adó éves mértéke az előbbiekben meghatározott adóalap 0,05%-a.

Az ukrán helyzetre tekintettel alkalmazható könnyítések általános jelleggel átkerültek az adózás rendjéről szóló törvénybe.

Helyi adók
Az elfogadott adótörvény módosítások alapján ezentúl az önkormányzatok nem csak a helyi adókról szóló törvényben nevesített helyi adókat vezethetik be az illetékességi területükön, hanem jogosultakká válnak arra, hogy egyéb települési adókat is bevezethessenek.

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja és nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Ezen túlmenően a települési adónak nem lehet alanya az állam, önkormányzat, szervezet vagy vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó.

A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott eljárási kérdésekben pedig az önkormányzat rendeletet alkothat. 2015. január 1-től az önkormányzatoknak az önkormányzati adórendeletekről, valamint azok módosításairól már nem azok kihirdetésétől számított 5 napon belül, hanem azok hatálybalépését megelőző hónap 5. napjáig kell adatot szolgálniuk a Kincsár felé annak honlapján való közzététele céljából.

Illeték
A legfőbb módosítás az elfogadott törvény alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték csere pótló vételre vonatkozó eljárási rendjét érint.

A hatályos szabályozás alapján azon magánszemélyek, akik a lakástulajdonuk értékesítése előtt visszteher mellett szerzik meg újabb lakástulajdonukat, cserét pótló vétel kedvezményét csak utólag érvényesíthették, így elsőre magasabb összegű illetéket kellett megfizetniük, melyet később visszatérítettek a részükre.

Ezentúl azonban a lakásszerzőnek nyilatkozata, kérelme alapján az állami adóhatóság a forgalmi értéket megállapítja ugyan, azonban nem kell fizetési meghagyást kiadni. Az illetéket ugyanis a magánszemély lakásértékesítéséről szóló igazolás benyújtását követően, annak figyelembe vételével kell megállapítani és közölni.

A nyilatkozat vagy kérelem kötetlen formában megtehető akár a lakásvásárlásról szóló szerződésben is.

Ezen kedvezmény igénybe vétele esetén azonban, amennyiben a magánszemély egy éven belül mégsem értékesíti ingatlanát vagy igazolja azt az állami adóhatóság felé, úgy a megállapított illetéket a nyilatkozat benyújtásától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

A bizalmi vagyonkezelés kapcsán ezentúl az illetékkötelezettség nem a szerződés létrejöttéhez, hanem a tényleges vagyonszerzéshez fog kapcsolódni a módosuló illetéktörvény értelmében.

Az illetéktörvény több területen is az illetékbélyegek használatának visszaszorítása érdekében módosul, például megszűnik ezentúl a közigazgatási hatósági eljárás esetén az illeték bélyeglerovással történő megfizetésének főszabálya.

Élelmiszerlánc felügyeleti díj

Az elfogadott adótörvény módosítás értelmében a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezentúl megállapítani. Ezen új díjfizetői kör meghatározása egyben azt is jelenti, hogy új termékköröket is figyelembe kell venni az élelmiszerlánc felügyeleti díj alapjának meghatározása során: az illatszereket, a drogériai termékeket, a háztartási tisztítószereket és vegyi árukat, valamint a higiéniai papírtermékeket.

Így a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében a korábbi 0,1% helyett a díj mértéke a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó részére 0%, a nettó árbevétel 500 millió forint és 50 milliárd forint közötti részére továbbra is 0,1%, azonban a nettó árbevétel 50 milliárd forint és 100 milliárd forint közötti részére már 1%, majd 50 milliárd forintonként 1 százalékponttal növekedve fokozatosan éri el (a nettó árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozóan) a maximális 6%-ot.

Energiaadó

Az energiaadó mértéke nő az elfogadott törvény alapján, mely értelmében 2015-től:

• villamos energiára megawattóránként 295 forint helyett 310,5 forintot,
• földgázra gigajoule-onként 88,50 forint helyett 93,5 forintot,
• szénre ezer kg-onként 2.390 forint helyett 2.516 forintot kell majd fizetni.

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások 

1.       Új alapelvek:

Eltérő minősítés tilalma:
A módosítás visszahozza és alapelvi szintre emeli az „eltérő minősítés tilalmát” tartalmazó, 2013. január 1-jével már hatályon kívül helyezett Art. rendelkezést. A szabályozás alapján az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Az indokolás szerint amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.

A szabályozás nem önmagában álló jogintézmény, hanem adott esetben felülellenőrzéssel  együtt alkalmazandó, amely kifejezetten lehetőséget ad a korábbi esetleg téves jogértelmezésen alapuló adóhatósági döntés módosítására, ami az adóalanyok számára kedvező lehet. Másrészről azonban 2013. január 1-jét megelőzően az áfával összefüggésben ezen rendelkezésre hivatkozással a NAV a számlakibocsátónál talált hiányosságok alapján korlátozta az áfa levonási jogot a számlabefogadónál is, amelyet az Európai Unió Bírósága több ítéletében is elutasított.

Adóztatás kettős elmaradásának tilalma   
Új alapelv lesz az „adóztatás kettős elmaradásának tilalma”, vagy máshogyan kifejezve a „kettős nem adózás tilalma”. Amennyiben a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletből, jogviszonyból származó jövedelem az államok közötti eltérő jogi minősítése alapján egyik államban sem adóztatható, úgy ezt a jövedelmet Magyarország nem mentesíti az adóztatás alól.

 2.       EKAER (Trade Controll) 

Jön az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKAER), amelynek segítségével az itthon szállított termékek jelentős részét nyomon követ majd az állam. Az EKAER rendszer:

• az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, vagy Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával, illetve
• a Magyarország területén belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel összefüggésben megvalósuló, a termék útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozásával

összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.

Az útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb gépjárművel) végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, átvevő, feladó) az EKAER szám megállapítása céljából. Az ún. kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek (jelenleg még kérdés mik lesznek ezek, hiszen még előkészítés alatt áll a vonatkozó NGM rendelet) esetében függetlenül attól, hogy a fuvarozásra útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel kerül-e sor, illetve hogy a fuvarozás célja adóköteles termékértékesítés-e, amennyiben az ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek

• tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 Ft-ot (kockázatos élelmiszerek esetében), illetve
• tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 000 000 Ft-ot (egyéb kockázatos termék esetében)
  meghaladja, szintén alkalmazni kell az EKAER rendszert.

Az EKAER rendszeren keresztül be kell jelenteni a fuvarozással összefüggő adatokat:

• a feladó és a címzett adatait (név és adóazonosító szám),
• a kockázatos termék kirakodási címén található ingatlant jogszerűen használó vállalkozás adatait (név és adóazonosító szám, amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel),
• a felrakodás és a kirakodás címét,
• az EKAER számhoz kapcsolódó termékek
• általános megnevezését,
• VTSZ számát (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
• bruttó tömegét,
• adó nélküli ellenértékét (termékbeszerzés és termékértékesítés esetén), illetve adó nélküli beszerzési árát, vagy előállítási értékét (egyéb célú fuvarozás esetén),
• veszélyes termék esetén a veszélyességi bárca számát,
•  amennyiben rendelkezésre áll, akkor a cikkszámát is,
• a fuvarozás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél),
• a gépjármű forgalmi rendszámát,
• magyarországi kirakodási (átvételi) helyre való fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges),
• az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontját (előzetesen meg kell adni, hogy ezen bejelentés mely elérhetőségekről lehetséges).

Az EKAER rendszerbe való bejelentési kötelezettség az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a címzettet (határidő a termék fuvarozásának megkezdése), míg egyéb esetben a feladót (határidő a termék gépjárműre való felrakodásának megkezdése) terheli. A bejelentés alapján a NAV megállapítja az adott fuvarozási termékegységet azonosító EKAER számot, amelyet a bejelentő köteles a fuvarozást végző, vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani (az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás esetén a termék fuvarozásának megkezdése, egyéb esetben a gépjárműre történő felrakodás megkezdése előtt).

A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá, azon bejelentést teljesít.

Ehhez a bejelentéshez szigorú szankciók is párosulnak. Bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki 2015. január 15-től. A bírság összegének mértékéig a terméket le lehet foglalni, zár alá lehet venni és el lehet szállítani. A végrehajtási rendelet fogja a részletszabályokat tartalmazni.

Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést megvalósító adózók kockázati biztosítékot kötelesek nyújtani az állami adóhatóság részére, kivéve azok,

• akik az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepelnek, vagy
• akik legalább két éve működnek és szerepelnek az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban

és a bejelentés időpontjában nem állnak adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Hogy minél nagyobb segítséget nyújthassunk az EKAER rendszer okozta adminisztrációs többletfeladatokra való felkészüléshez, a témáról később publikálásra kerülő hírlevelünkben részletesebben is foglalkozni kívánunk.

3.       Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások 
A külföldi adóhatóság megkeresése esetén a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez az időtartam jelenleg maximum 1 év. A módosítás a határidőt 180 napra csökkenti az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozására.

Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg.

A módosítás következtében a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben. Az ellenőrzés, üzletlezárás, végrehajtási eljárás ismételt akadályozása esetén a mulasztási bírság összege 1 000 000 Ft-ra emelkedik. Alapesetben továbbra is érvényesül az 500 000 Ft.

Amennyiben egy ellenőrzés során az adóhatóság több adózót egymással összefüggő módon érintő olyan kapcsolatot észlel, amely adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást valósít meg, a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében, az érintett adózót a más adózók vonatkozásában észlelt tényről körülményről értesíti.

4.       Feltételes adómegállapítás, Tartós feltételes adómegállapítás
A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem benyújtását megelőzően kezdeményezett kozultáció díja 500 000 Ft-ra emelkedik (korábban 100 000 Ft volt). A határozathozatalra nyitva álló határidő meghosszabbodik (75-ről 90 napra, illetve 45-ről 60 napra). A feltételes adómegállapítás kötőerejét 5 évben határozzák meg, amely további 2 évvel meghosszabbítható lesz.  A tartós feltételes adómegállapítás esetében érvényesülő 3 éves alkalmazhatóságban a módosítás lehetőséget ad az adózóknak arra, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározhassa, a 3 éves alkalmazhatóság már a kérelem benyújtásának adóévére is kiterjedjen, vagy a kérelem benyújtását követő évtől kezdődjön.

A feltételes adómegállapítás esetében az érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás (annak hatályba lépésének időpontjától).

A feltételes adómegállapításban az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását is.

5.       Egyéb módosulások 
Az Art.-ba kerül az ukrajnai helyzet miatt bekövetkezett káresemények adórendszeren keresztül történő kompenzálásának szabályai. Ha azonban az Európai Bizottság a kompenzációt állami támogatásként kezeli, a rendelkezés hatályon kívül helyeződik.

A módosítás bevezeti az online pénztárgépek területén a legmagasabb hatósági árat a rögzített hatósági ár helyett. Legmagasabb hatósági ár ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy ösztönözze az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyt a jogszabályi keretek között.

Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak adóügyben.

A NAV megkeresésre adatot kaphat az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől, amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

A külföldi adóalany mentesül a bejelentkezés alól, ha Magyarországon kizárólag áfa raktárból, kizárólag közösségen belüli adómentes értékesítést valósít meg és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés üzemeltetőnek bejelentést kell tenniük az értékesítés megkezdésekor, megszűnésekor. A bejelentés 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz. A bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

Kapcsolt vállalkozás fogalma a Tao törvény módosításának megfelelően kiegészül, már kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy akkor is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Így a kapcsolt vállalkozás fogalmi változásának a jövőben az általános forgalmi adóról szóló törvényben nevesített, nem független felek közötti ügyletek megítélésénél, illetve a csoportos áfa alanyiságnál is jelentősége lesz.

Az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettség terheli az újonnan alakuló vállalkozásokat, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette negyedéves bevallást kell adni (cél az esetleges adócsalások visszaszorítása).

Munkáltatói jövedelem adómegállapítás esetén a munkáltatónak az adóévet követő év április 30-ig (korábban május 20. volt) kell megállapítani az adót, illetve neki is május 20-ig (korábban június 10.) kell ezt továbbítani elektronikus úton az állami adóhatóságnak.

Jövedéki adó

A számos jövedéki adót érintő változás közül a magánfőzéssel kapcsolatos szabályok módosításait emeljük ki. Magánfőzés keretében, azaz saját gyümölcsből, saját desztillálóberendezés segítségével a jelenlegi 200 liter helyett jövőre már csak 50 liter párlat előállítását engedélyezi a jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.), a többletet köteles a magánfőző a vámhatósággal egyeztetett módon megsemmisíteni.

Megszűnik a magánfőzés jövedéki adó mentessége is, a magánfőző évi 1.000 forint átalányadót lesz köteles minden tárgyévet követő január 15-ig bevallani és megfizetni a lakóhelye szerinti önkormányzatnak. A bevétel a helyi önkormányzatoknál fog maradni, azonban a magánfőzéssel kapcsolatos nyilvántartási és egyéb adminisztrációs feladatokat is az önkormányzat fogja ellátni: a desztillálóberendezés megvásárlását a megszerzést követő 15 napon belül be kell jelentenie a magánfőzőnek az önkormányzatnál. A 2015. január 1-jét megelőzően megszerzett desztilláló berendezéseket 2015. január 15-ig köteles minden magánfőző bejelenteni a lakóhelye szerinti helyi önkormányzatnál.

A magánfőzéssel előállított párlatot csak a magánfőző, családtagjai és vendégei fogyaszthatják, értékesítésére – alkoholtermék-adóraktár részére történő értékesítést kivéve – nem kerülhet sor.

EU-s kötelezettségszegési eljárás eredményeként a törvényjavaslat értelmében megszűnik továbbá az alkoholtermékek differenciált adóztatása: 2015. január 1-jétől egységesen hektoliterenként 333.385 forint lesz a jövedéki adó mértéke, így nem esnek magasabb adómérték aló a tömény szeszek. A bérfőzés 0%-os adómértéke is megszűnik, a normál adómérték 50%-át, tehát hektoliterenként 167.000 forint jövedéki adót kell a bérfőzött párlat tiszta szesz tartalma után megfizetni a bérfőzetőnek.

A módosító csomagban ugyan benne van, hogy a jelenlegi 22 millió forintos jövedéki biztosíték összegét alkoholtermékek kereskedelmével foglalkozók számára 150 millió forintra emelik, azonban várható, hogy a jelenleg a Parlament által tárgyalt, 2015-ös költségvetési törvényben ezt módosítják, és a jövedéki biztosíték összegét sávosan fogják meghatározni.

Népegészségügyi termékadó (Neta)

A tömény szeszek jövedéki adómértékének csökkenésével párhuzamosan bekerülnek ezen termékek a Neta alá alkoholos italok néven. Néhány kivételtől eltekintve (például gyümölcspárlatok, gyógyszerek, gyógynövényes italok) az alkoholtartalom függvényében az alkoholos italokat literenként 20-tól 900 forintig terjedő mértékű Neta terheli a jövő évtől.

Változás továbbá, hogy az adóköteles cukrozott készítmények köréből kiemeli a törvényjavaslat azon készítményeket, amelyek méztartalma legalább 20%, de cukortartalma nem haladja meg a 40%-ot, így ezen termékek után nem keletkezik Neta fizetési kötelezettség 2015-től.