Archive for június 2012
NYUGDÍJ 2012 – Megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, nem lesz korhatár előtti nyugdíj
NYUGDÍJ 2012 – 2012 januártól megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj lehetősége, a korábban megállapított ellátásokat más jogcímen fogják folyósítani. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak eddig az alábbi jogcímeken jártak:
- az előrehozott öregségi nyugdíj,
- a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- a korkedvezményes nyugdíj,
- a bányásznyugdíj,
- a művésznyugdíj,
- a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- az országgyűlési képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
- a korengedményes nyugdíj,
- valamint a fegyveres testületek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja.
Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. Az aki 2011-es kezdő nappal, de jövőre kéri korhatár előtti öregségi nyugdíjának megállapítását, vagy akinél a nyugdíj-megállapítási eljárás jövőre (2012-ben) zárul le, annak a jelenleg hatályos szabályok alapján még korhatár előtti öregségi nyugdíjat kell megállapítani. Az így megállapított nyugdíj a alakul majd át korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá.
A változás a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként fogják folyósítani.
Elvárt munkabéremelés 2012
Elvárt munkabéremelés 2012
A Kormány 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete szabályozza a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét. A rendelet a Magyar Közlöny 157. számában jelent meg.
Az elvárt munkabéremelésről szóló rendelet hatálya nem terjed ki a költségvetési szervekre, az az egyházi fenntartású intézményekre és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra.
A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét a rendelet 1. melléklete részletesen tartalmazza. A 2011. évi átlagos havi 216.805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe viszont beszámít.
A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke
Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladta meg az 59.600 forint/hó összeget.
Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladta az 59.600 forint/hó összeget, de nem haladta meg a 216.805 forint/hó összeget:
2011. évi munkabér (Ft/hó) | 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) |
59.601–62.500 | 15.500 |
62.501–66.500 | 15.300 |
66.501–70.400 | 15.100 |
70.401–74.400 | 14.900 |
74.401–80.300 | 14.700 |
80.301–86.200 | 14.400 |
86.201–92.100 | 14.100 |
92.101–98.100 | 13.800 |
98.101–104.000 | 13.500 |
104.001–109.900 | 13.200 |
109.901–115.800 | 12.900 |
115.801–121.700 | 12.600 |
121.701–129.600 | 12.300 |
129.601–137.500 | 11.900 |
137.501–147.400 | 11.500 |
147.401–157.200 | 11.000 |
157.201–167.100 | 10.500 |
167.101–177.000 | 10.000 |
177.001–181.500 | 9.500 |
181.501–183.300 | 9.000 |
183.301–185.100 | 8.500 |
185.101–186.800 | 8.000 |
186.801–188.600 | 7.500 |
188.601–190.400 | 7.000 |
190.401–192.100 | 6.500 |
192.101–193.900 | 6.000 |
193.901–195.700 | 5.000 |
197.401–199.600 | 4.500 |
199.601–201.700 | 4.000 |
201.701–203.900 | 3.500 |
203.901–206.000 | 3.000 |
206.001–208.200 | 2.500 |
208.201–210.300 | 2.000 |
210.301–212.500 | 1.500 |
212.501–214.600 | 1.000 |
214.601–216.805 | 500 |
Ügyvezető-tulajdonosok jogviszonya 2012-től
A jövő évi adó és járulékkal kapcsolatos jogszabály változásokkal kapcsolatban felmerült, hogy a leggyakoribb kisvállalkozási formák (Bt, Kkt, Kft) azon a magánszemély tulajdonosai, akik ügyvezetők is egyben, 2012-től már nem állhatnak megbízási jogviszonyban.
Kedves Partnereink!
A 2011. november 29-én megjelent saláta törvény 199.§ szövege szerint kibővül az 1997. évi LXXX. Tbj. törvény 4.§ d) pontja szerinti társas vállalkozó fogalma az alábbiakkal:
„5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja,
aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el,
kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.”
A kivétel a személyesen közreműködő tagi jogviszonyra vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy ha egy Bt/Kft/Kkt magánszemély tagja ügyvezető is egyben, akkor Tbj. törvény szempontjából kizárólag e két jogviszony alapján látatja el ezt a tevékenységet:
- munkaviszony
- tagi jogviszony
Eddig lehetőség volt a megbízási jogviszonyra is, de 2012-től a Tbj törvényben ez megszűnik.
A munkaviszony a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. Ez esetben belép a minimálbér havonkénti megfizetésének szabálya, de ha a magánszemélynek van 36 órát meghaladó jogviszonya, akkor lehetőség van a munkaidőkeret időarányos csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy pl. napi 2 órában is elláthatja az ügyvezető tevékenységét, és így a minimálbér ¼ része után kell adót és járulékot fizetni. Azonban fontos szem előtt tartani munkáltatói oldalról a Munka Törvénykönyvének 119.§ szerinti maximális munkaidőre vonatkozó előírását:
„119. § (3) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát,
b) heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.”
Nézzünk még egy példát: ha egy magánszemélynek van egy napi 8 óra munkaidő beosztású főállása, és emellett napi 2 órában ellátja az ügyvezetői tevékenységet saját vállalkozásában, akkor a napi 8+2=10 óra munkaidő beosztással meg tud felelni a MTK előírásának. Ha 2 társaságban van tulajdona és munkaviszonyban ügyvezető is, akkor a 8+2+2 = 12 óra napi munkaidő beosztással még éppen megfelel az MTK követelményeinek. A maximális munkaidő figyelése a munkáltató kötelezettsége, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a magánszemélyek oldaláról célszerű a napi munkaidőt az ésszerű kereteken belül tartani.
A tagi jogviszony a 2006. évi IV. Gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozik, ezért itt nem értelmezhető a munkaidő. A Tbj. törvény 27.§ (1) bekezdése viszont nevesíti, hogy legalább a havi minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat.
„27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
A havi minimálbér összege 2012-ben92.000 Ftlesz, tehát ez lesz a járulékalap.
Látható, hogy e változás valójában csak azokat az ügyvezető és egyben tulajdonos magánszemélyeket érinti, akik eddig megbízási jogviszonyra tekintettel (díjazással vagy díjazás nélkül) láttál el az ügyvezetői tevékenységüket. Mivel a jogviszony változását 1 nappal a változást megelőzően be kell jelenteni, ezért ezt a jogállást még ebben a hónapban rendezni kell.
Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy a Tbj. törvény értelmező rendelkezései csak december végén fognak megjelenni, ezért a változás jogát mindaddig fenn kívánjuk tartani.
Forrás: Stallum hírlevél 2011. december