Author Archive

ÚJ MUNKATÖRVÉNYKÖNYV 2012-2013


Letölthető pdf verzio

Letölthető pdf verzio

ÚJ ADÓNEMEK – 2013

Új adónemek:

·       Kisadózók tételes adója (KATA)

·       Kisvállalati adó (KIVA)

 

A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.

 

KISADÓZÓK TÉTELES ADÓJA (KATA)

 

Ki választhatja ?

A tételes adót (KATA) választhatják:

  1. egyéni vállalkozók
  2. egyéni cégek
  3. kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok

Ám nem dönthetnek mellette :

  1. biztosítási és
  2.  pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy
  3.  ingatlan-bérbeadást  folytató vállalkozások.

 

  • A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezerforint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.

Mit vált ki ?
A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül az alábbi adónemek bevallása és megfizetése alól:

  1.        vállalkozói személyi jövedelemadó
  2.        osztalékalap utáni adó
  3.        átalányadó (szja)
  4.        társasági adó
  5.        szja
  6.        járulékokat
  7.       egészségügyi hozzájárulást
  8.       szociális hozzájárulási adót
  9.       szakképzési hozzájárulást

Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.
Nyilvántartási kötelezettség 
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén – ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.

Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként. Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

Ki választhatja ?

A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele  pedig az 500 millióforintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati

  • adó mértéke 16 százalék
  • alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása (bank/pénztár), növelve a személyi jellegű  kifizetésekkel

Tehát az adózó mentesül az alábbi adók megfizetése és bevallása alól:

  • társaságiadó (10 % / 19% )
  • szociális hozzájárulási adó (27 %)
  • szakképzési hozzájárulás  (1,5 %)

Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.

A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben – tíz év alatt, egyenlő részletekben – csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott.

Helyi adó kötelezettség   

A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében – az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan – a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

SZEMÉLYGÉPKOCSI BÉRLETIDÍJ ÁFÁJÁNAK VISSZAIGÉNYLÉSE – 2012


Azzal, hogy 2012.01.01.-től az áfa tv. 124. §. (2) a) pontját hatályon kívül helyezték, megnyílt a lehetőség a személygépkocsi bérleti díj áfájának visszaigénylésére, természeténél fogva fent áll ez a nyíltvégű lízingre is, abban a mértékben, amilyen mértékben a személygépkocsit az adóalany adóköteles tevékenységhez használja. {Áfa 120. § a)}
Ritka és kevésbé valószerű az az eset, hogy a személygépkocsit kizárólag adóköteles tevékenységéhez használja a vállalkozás. Szerintünk ez többnyire nem életszerű és könnyen támadható. Tudomásul kell venni azt, hogy magánhasználat márpedig van és emiatt áfa levonásra jogosító és nem jogosító része az előzetesen felszámított áfának. {Áfa 123. § (1)}
Az útnyilvántartás alapján eldönthető, hogy mennyi a levonható és le nem vonható áfa. {Áfa 123. § (2)}
Példán keresztül: bérleti díj 150 000 Ft x 27% áfa a havi bérleti díj = 190 500 Ft (áfa ebben 40 500 Ft) Az útnyilvántartás alapján 30 000 km a havi futásteljesítmény, melyből 5000 km a magánhasználat. Az 5000 km magánhasználatra eső bérleti díj 31 750 Ft (áfa ebben 6 750 Ft)

Itt két eset különböztethető meg:
a)      A vállalkozás a magánhasználatról áfás számlát  állít ki a dolgozó felé. Ebben az esetben az áfa teljes összege (40 500 Ft) visszaigényelhető.
b)      A vállalkozás ugyan nem számlázza ki a  magánhasználatot, de levonható áfának
40 500 Ft – 6 750 Ft = 33 750 Ft- ot állít be.
A b) pont alkalmazása adókockázattal jár miután a “magánhasználatot” le kell számlázni az adóköteles szolgáltatásnyújtás  Áfa tv. 14. § (1) vagy (2) bek. alapján.
A mennyiben a bérbevétel flotta-szerű szolgáltatás keretében (pl. karbantartás) szolgáltatással történik, úgy a fő szolgáltatás a bérleteztetés és az arról szóló számla teljes áfáját a fentiek szerint kell kezelni.

Néhány gondolat a nyílt végű pénzügyi lízingről:

A minap belefutottunk egy “nyílt végű” pénzügyi lízing szgk szerződés tervezetbe és láss csudát úgy éreztük több mint 20 évvel megfiatalodtunk.
Megint feltalálták ugyanis a korabeli lízing játékot. A tervezet ugyanis lényegében a következő feltételeket tartalmazza:
Összes lízingdíj: 10.000.000,-Ft
Szerződéskötéskor esedékes díj részlet 5.800.000,-Ft
Futamidő: 24 hónap
Maradványérték: 20.000,-Ft
Az ilyen ügyletek szagosak, színleltnek minősíthetők. A nyugodt életet kedvelőknek az ilyenek elkerülése javasolható. A szerződés ugyanis a felek adás-vételi szándékát tükrözi.

Készült az Adókamara adószakértői levelező listájának felhasználásával.

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS 2012/13-AS TANÉV


Hamarosan kezdetét veszi a 2012/2013-as tanév. Az iskolakezdés sok szülő és család számára komoly anyagi terhekkel is jár. A jó hír: a terhek csökkenthetők, amennyiben a szülők munkaadójuktól iskolakezdési támogatásban részesülnek. Fontos azonban tudni, hogy év közben több ponton változott a szabályozás a támogatás összege és annak adóterhe tekintetében is, továbbá 2013. január 1-től további módosítások lesznek.

A főbb költségek az iskolakezdés kapcsán:

  • Tankönyvcsomag: alsó tagozatban 10-15.000 forint, felső tagozatban pedig akár 25.000 forint is lehet. A speciális tankönyveket az összeg nem tartalmazza.
  • Iskolatáska: 8 -12.000 forint.
  • Tornafelszerelés (zsák, nadrág, dressz, tornacipő, stb.): 10- 15.000 forint.
  • Irodaszerek (tolltartó, tollak, rajzkészlet, technikai készlet, dossziék, füzetek, stb.): 15-20.000 forint.
  • Első havi ebédpénz: 5.000 forint.
  • Osztálypénz első fél évre 3- 5.000 forint.
  • Cipő, ruházat (igaz, ez az iskolától függetlenül is szükséges): 5- 10.000 forint.
  • Speciális tankönyvek, amelyekről az első szülői értekezleten szerzünk tudomást: 5-10.000 forint.
  • Különórák: matek, nyelv, sport, zene, stb.

Akárhogyan is számolunk, gyermekenként gyorsan összejön egy 50 ezer forintot meghaladó iskolakezdési költség. Több gyermek esetén ez már a családi kasszát is jelentősen megcsapolhatja.

Hogyan segíthet a munkaadó?

A munkaadó saját döntése alapján iskolakezdési támogatásban részesítheti munkavállalóját. A juttatás 2012-ben történhet még a tavalyi rendszer szerint, ennek megfelelően:
a munkaadó részére történő számla ellenében,

  • utalvány formájában, vagy innovatív elektronikus fizetési kártyával, amelyet akár webáruházban is használhatunk,
  • természetben (terméket ad át a munkaadó a munkavállaló, illetőleg jogosult gyermeke részére).

A munkaadó 2013. január 1-től viszont már csak utalvány formájában, vagy innovatív elektronikus fizetési kártyával (e-utalvány) nyújthatja a támogatást. Ezzel szemben a mostani tanévkezdés vonatkozásában a régi szabályok szerint a juttatás adható természetben, vagy a munkavállaló számla ellenében is el tud még számolni a munkáltatójával. Ezek a juttatási formák jövőre megszűnnek, erre érdemes figyelni és felkészülni, hiszen az utalványokat jövőre időben kell majd beszerezni.

A változás hátrányosan érintheti azokat a szülőket, akik a tankönyveket jövőre az iskolától szerzik be, amennyiben az iskolák nem tudják majd az utalványokat elfogadni. Érdemes lesz tehát az iskoláknak is felkészülni az új szabályozásra. Az iskolák mellett a kisebb vállalkozásokat érintheti még kedvezőtlenül a jövő évi változás, akik eddig jellemzően a munkavállaló által benyújtott számlák alapján nyújtották a támogatást.

Mikor és hányszor adható az iskolakezdési támogatás?

Az iskolakezdési támogatást az iskolakezdést megelőző, valamint az azt követő 60 napos időintervallumban lehet igénybe venni. Ez tehát a 2012. szeptember 3-án kezdődő oktatás esetében a 2012. július 4. és november 2. napja közötti időszakot jelenti. Az iskolakezdési támogatást évente egyszer lehet igénybe venni. Kedvező változás 2013. január 1-től, hogy az iskolakezdési támogatás az iskolakezdést megelőző 60. naptól egészen év végéig juttatható lesz, azonban ez a kedvező rendelkezés idén még nem él!

Ki és milyen feltételekkel részesülhet iskolakezdési támogatásban?

Azok a munkavállalók részesülhetnek iskolakezdési támogatásban munkaadójuktól, akiknek általános iskolába vagy középiskolába járó gyermekük van. Fontos kiemelni a szülői vagy gyámjogosultságot a családi pótlékra, ezek nélkül ugyanis nem adható támogatás. Szintén érdemes megemlíteni, hogy mindkét szülő részesülhet a támogatásban ugyanazon gyermek után, ennek megfelelően a támogatás összege akár a duplájára is nőhet (a juttatások összegét lásd lent). Ezen kívül támogatásban részesülhet a nem vér szerinti szülő is, amennyiben családi pótlékra jogosult házastárssal él együtt. Nem feltétlenül szükséges teljesíteni azt a feltételt, hogy az iskoláskorú gyermeknek magyarországi iskolát kell látogatnia ahhoz, hogy a támogatást a jogosultak igénybe tudják venni. Az EGT-tagállamban történő oktatási intézmény látogatása ugyanis nem zárja ki a juttatás lehetőségét.

Mennyi támogatás adható?

Gyakorlatilag bármilyen összeg adható, azonban a kedvező adóztatás mellett évente a minimálbér 30 százaléka, azaz 27.900 forint támogatás juttatható minden egyes gyermek után. Ez jóval magasabb összeg a tavalyi 23.400 forintnál, ami a minimálbér emelkedésével függ össze. Mivel az iskolakezdési támogatást mindkét szülő ugyanazon gyermek tekintetében is igénybe veheti, gyermekenként a támogatás összege elérheti az 55.800 forintot a tavalyi 46.800 forinttal szemben. Többször felmerült már az a kérdés, hogy a támogatás lehet-e ennél az összegnél több vagy kevesebb? A válasz egyértelműen igen, a támogatás lehet ennél kevesebb vagy éppen több is, az adóterhek figyelembe vételével.

Ki és mennyi adóterhet fizet?

Az adóterhet a munkáltató/kifizető viseli, ennek mértéke 16 százalék 1,19-cel szorozva, valamint az adóalap tekintetében számolni szükséges 10 százalékos egészségügyi hozzájárulással, így a tavalyi 19,04 százalékról a juttatásra jutó adóteher 30,94 százalékra nő. A 30,94 százalékos adóterhet a 27.900 forintos összegig a kifizető, tehát a juttató fizeti meg a NAV részére. Amennyiben a kedvezményezett béren kívüli juttatás meghaladja ezt az összeget, akkor már 51,17 százalékos adóteher merül fel, hiszen már 27 százalék egészségügyi-hozzájárulási fizetési kötelezettség is érinti a 27.900 forint feletti juttatást. A juttatás adóterhe a béreket terhelő adókhoz képest kedvezőnek mondható, ahogy azt az alábbi táblázat számítása tartalmazza.

Béren kívüli juttatás(27 900Ft-ig) Egyes meghatározott juttatások 2.424 ezer forint éves jövedelem alatt 2.424 ezer forint éves jövedelem felett
Juttatás összege 100 100 100 100
Adóteher 30,94 51,17 96,18 110,04
Összes munkáltatói teher 130,94 151,17 196,18 210,04

Milyen nyilatkozat kell és kitől?

A korábbi években szükség volt az iskolalátogatási igazolásra, amely növelte az adminisztrációs terheket, ez azonban ma már nem így van. Elegendő a szülő nyilatkozata arról, hogy jogosult a támogatás igénybe vételére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy abban az esetben, ha a szülő nem jogosult a támogatás igénybe vételére a gyermeke után, azonban a támogatáshoz szükséges nyilatkozatot mégis átadja a munkáltató részére, szankcionálható lesz. Szankciót vonhat maga után az az eset is, amikor a szülő jogosult a juttatásra, azonban a szükséges nyilatkozat nem kerül leadásra. Ebben az esetben a juttatást vélelmezhetően bérkifizetésnek fogja minősíteni a NAV, ami egyrészt lényegesen magasabb adóterheket jelent, másrészt bírsággal is számolni kell. A 2012-es évre vonatkozó nyilatkozat letölthető innen.

Mire használhatom fel a támogatást?

Elsősorban tankönyvek, taneszközök és ruházat vásárlására, vagyis a fent részletezett igények nagy részét le lehet fedni az iskolakezdési támogatással. A gyakorlatnak megfelelően taneszköz minden, a tanuláshoz szükséges eszköz, így a technikai csomag, tolltartó, ceruzák, ragasztók, festékek, rajzlapok. A ruházat fogalma tágan értemezendő, így bármi ide értendő, amit az iskolában a gyermekek viselhetnek, még egy jól kinéző divatos sportcipő is.

 

Számítás:

Támogatás:                27 900 Ft

Adóteher 30,94 % :    8 632 Ft  (1,19 %-al emelt összeg  után 16 % SZJA + 10 % EHO)

Összesen:                      36 532 Ft  munkáltatói teher

 

 

NYUGDÍJ 2012 – Megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, nem lesz korhatár előtti nyugdíj


NYUGDÍJ 2012 – 2012 januártól megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj lehetősége, a korábban megállapított ellátásokat más jogcímen fogják folyósítani. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak eddig az alábbi jogcímeken jártak:

  • az előrehozott öregségi nyugdíj,
  • a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
  • a korkedvezményes nyugdíj,
  • a bányásznyugdíj,
  • a művésznyugdíj,
  • a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
  • az országgyűlési képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
  • európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja,
  • a korengedményes nyugdíj,
  • valamint a fegyveres testületek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja.

 

Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. Az aki 2011-es kezdő nappal, de jövőre kéri korhatár előtti öregségi nyugdíjának megállapítását, vagy akinél a nyugdíj-megállapítási eljárás jövőre (2012-ben) zárul le, annak a jelenleg hatályos szabályok alapján még korhatár előtti öregségi nyugdíjat kell megállapítani. Az így megállapított nyugdíj a alakul majd át korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról itt olvashat részletesen.

A változás a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként fogják folyósítani.

Elvárt munkabéremelés 2012


Elvárt munkabéremelés 2012

A Kormány 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete szabályozza a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét. A rendelet a Magyar Közlöny 157. számában jelent meg.

Az elvárt munkabéremelésről szóló rendelet hatálya nem terjed ki a költségvetési szervekre, az az egyházi fenntartású intézményekre és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra.

A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét a rendelet 1. melléklete részletesen tartalmazza. A 2011. évi átlagos havi 216.805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben  megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe viszont beszámít.

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladta meg az 59.600 forint/hó összeget.
Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladta az 59.600 forint/hó összeget, de nem haladta meg a 216.805 forint/hó összeget:

 

2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59.601–62.500 15.500
62.501–66.500 15.300
66.501–70.400 15.100
70.401–74.400 14.900
74.401–80.300 14.700
80.301–86.200 14.400
86.201–92.100 14.100
92.101–98.100 13.800
98.101–104.000 13.500
104.001–109.900 13.200
109.901–115.800 12.900
115.801–121.700 12.600
121.701–129.600 12.300
129.601–137.500 11.900
137.501–147.400 11.500
147.401–157.200 11.000
157.201–167.100 10.500
167.101–177.000 10.000
177.001–181.500   9.500
181.501–183.300   9.000
183.301–185.100   8.500
185.101–186.800   8.000
186.801–188.600   7.500
188.601–190.400   7.000
190.401–192.100   6.500
192.101–193.900   6.000
193.901–195.700   5.000
197.401–199.600   4.500
199.601–201.700   4.000
201.701–203.900   3.500
203.901–206.000   3.000
206.001–208.200   2.500
208.201–210.300   2.000
210.301–212.500   1.500
212.501–214.600   1.000
214.601–216.805    500

Ügyvezető-tulajdonosok jogviszonya 2012-től



A jövő évi adó és járulékkal kapcsolatos jogszabály változásokkal kapcsolatban felmerült, hogy a leggyakoribb kisvállalkozási formák (Bt, Kkt, Kft) azon a magánszemély tulajdonosai, akik ügyvezetők is egyben, 2012-től már nem állhatnak megbízási jogviszonyban.

 

Kedves Partnereink!

A 2011. november 29-én megjelent saláta törvény 199.§ szövege szerint kibővül az 1997. évi LXXX. Tbj. törvény 4.§ d) pontja szerinti társas vállalkozó fogalma az alábbiakkal:

 „5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja,

aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el,

kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.”

A kivétel a személyesen közreműködő tagi jogviszonyra vonatkozik.

 

Ez azt jelenti, hogy ha egy Bt/Kft/Kkt magánszemély tagja ügyvezető is egyben, akkor Tbj. törvény szempontjából kizárólag e két jogviszony alapján látatja el ezt a tevékenységet:

  1. munkaviszony
  2. tagi jogviszony

Eddig lehetőség volt a megbízási jogviszonyra is, de 2012-től a Tbj törvényben ez megszűnik.

 

A munkaviszony a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. Ez esetben belép a minimálbér havonkénti megfizetésének szabálya, de ha a magánszemélynek van 36 órát meghaladó jogviszonya, akkor lehetőség van a munkaidőkeret időarányos csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy pl. napi 2 órában is elláthatja az ügyvezető tevékenységét, és így a minimálbér ¼ része után kell adót és járulékot fizetni. Azonban fontos szem előtt tartani munkáltatói oldalról a Munka Törvénykönyvének 119.§ szerinti maximális munkaidőre vonatkozó előírását:

„119. § (3) A munkavállaló beosztás szerinti

a) napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát,

b) heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

 

Nézzünk még egy példát: ha egy magánszemélynek van egy napi 8 óra munkaidő beosztású főállása, és emellett napi 2 órában ellátja az ügyvezetői tevékenységet saját vállalkozásában, akkor a napi 8+2=10 óra munkaidő beosztással meg tud felelni a MTK előírásának. Ha 2 társaságban van tulajdona és munkaviszonyban ügyvezető is, akkor a 8+2+2 = 12 óra napi munkaidő beosztással még éppen megfelel az MTK követelményeinek. A maximális munkaidő figyelése a munkáltató kötelezettsége, de szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a magánszemélyek oldaláról célszerű a napi munkaidőt az ésszerű kereteken belül tartani.

 

A tagi jogviszony a 2006. évi IV. Gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozik, ezért itt nem értelmezhető a munkaidő. A Tbj. törvény 27.§ (1) bekezdése viszont nevesíti, hogy legalább a havi minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat.

„27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A havi minimálbér összege 2012-ben92.000 Ftlesz, tehát ez lesz a járulékalap.

 

Látható, hogy e változás valójában csak azokat az ügyvezető és egyben tulajdonos magánszemélyeket érinti, akik eddig megbízási jogviszonyra tekintettel (díjazással vagy díjazás nélkül) láttál el az ügyvezetői tevékenységüket. Mivel a jogviszony változását 1 nappal a változást megelőzően be kell jelenteni, ezért ezt a jogállást még ebben a hónapban rendezni kell.

 

Végezetül szeretnénk megjegyezni, hogy a Tbj. törvény értelmező rendelkezései csak december végén fognak megjelenni, ezért a változás jogát mindaddig fenn kívánjuk tartani.

 

Forrás: Stallum hírlevél 2011. december

A kötelező legkisebb munkabér 2012 – minimálbér 2012 – és a garantált bérminimum 2012


A Magyar Közlöny 157. számában jelent meg a kormány rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A Kormány 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozik.

 

Kötelező legkisebb munkabér 2012 – Minimálbér 2012
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére a személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) teljes munkaidő esetén 2012. január 1-tõl havibérként 93.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21.400 forint, napibér alkalmazása esetén 4.280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint.

 

Garantált bérminimum 2012
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-tõl havibér alkalmazása esetén 108.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24.850 forint, napibér alkalmazása esetén 4.970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.

Nyelv Kiválasztása
Archívum